Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

A háború árnyékában

Nicol Ljubić Meeresstille című regényének bemutatója

A Debreceni Egyetem Germanisztika Intézete adott otthont 2012. szeptember 24-én a pécsi Lenau-Haus és a Robert-Bosch-Stiftung társszervezésében megrendezésre kerülő felolvasásnak, ahol a már több neves díjjal kitüntetett, horvát származású Nicol Ljubić mutatta be nemzetközi elismerésnek örvendő Meeresstille című regényét.

Nicol Ljubić 1971-ben született Zágrábban. Gyermekkorát Görögországban, Svédországban és Oroszországban töltötte, míg végül Németországban (Berlinben) telepedett le. Tanulmányai befejeztével újságírásba kezdett, és máig szabadúszóként tevékenykedik. Írói munkásságában a 2002-es év hozta el az áttörést, mikor első regénye (Mathildas Himmel) megjelent. A 2010-ben napvilágot látott, már több nyelvre lefordított Meeresstille című, a délszláv háborúról szóló dokumentarista regényéért Chamisso- és Verdi-díjjal tüntették ki. A regény megszületésében nagy szerepet játszott, hogy a Grenzgänger („Határjárók”) elnevezésű ösztöndíjat is megkapta, ami lehetővé tette boszniai kutatómunkáját.

A regény egy több síkon játszódó, fiktív szerelmi történet, amely ugyanakkor a ’90-es években zajló délszláv háborúról szóló emlékezettörténetbe ágyazódik. A regény egy Németországban élő, de horvát gyökerekkel rendelkező fiú és egy szerb lány szerelmi kapcsolatát mutatja be, ami bonyodalmakba ütközik, mikor a fiú megtudja, hogy a lány édesapja egy volt jugoszláv háborús bűnös, akinek épp a tárgyalása folyik.

A három figura egymáshoz való viszonyát elemző regény két szála fokozatosan kezd a történet előrehaladtával egymásba fonódni. A regény a bíró által ismertetett vádakkal, egy hágai bírósági teremben kezdődik, ahol épp a háborús bűnös apa esetét vizsgálják, aki fő felelőse a Višegradon elkövetett emberiség elleni bűntettnek, melynek során civil muszlimok százait bántalmazták, illetve ölték meg. A háborúban részt vevő ország, Bosznia-Hercegovina területén elhelyezkedő Višegrad akkoriban mint vízerőművel rendelkező város és mint közlekedési csomópont egyaránt kiemelt stratégiai pont volt, így még jobban magára vonta a a vezetők figyelmét.

A regény másik cselekményszála Németországban kezdődik, ami a vádlott lánya, Ana és a horvát gyökerekkel rendelkező, de már Németországban született Robert szerelmi történetéről szól. Robert nem érdeklődött gyökerei és hazájának történelme iránt, de Ananak és a tárgyalásnak köszönhetően ez megváltozik. A hazájának történetével kezd el mélyrehatóan foglalkozni.

A két egymás mellett párhuzamosan futó történet legalább két fontos emberi viszonyrendszer bemutatására is alkalmat ad: ennek során ismerjük meg a lány és az apja, valamint az apa és a fiú kapcsolatát. A fiú a tárgyalóteremben ülve visszaemlékszik a lány korábbi szavaira, amit az apjáról mesélt, és nem tudja elképzelni, hogy egy háborús bűnös hogyan lehet egy intelligens, Shakespeare-műveket olvasó férfi.

A regény egyik központi témája, hogy a fiatal, már a világháború után, illetve a boszniai háborúk alatt született gyermekek felteszik a gyakran ismételt kérdést a szülőknek, nagyszülőknek, hogy milyen szerepet vállaltak hajdanán a háborúban. Ez a jelenlegi Németországban a mai napig aktuális és kutatott téma. A fiatal generációnak mind Németországban, mind a délszláv államokban köze van a háborúhoz annyiban, hogy értik, mit jelent az a szó, hogy „háború”. Míg Nyugaton (már) nyíltan beszélnek róla és nem számít tabunak, addig Délen inkább a hallgatás övezi, s a róla való beszéd esetén, ahogy azt Ljubić fogalmazta meg, sírás öleli körbe ezt a témakört, nem szeret erről beszélni a lakosság, még túl friss az emlék. Ezzel szemben a II. világháború emlékei, ha nem is halványodnak, de már távolabb vannak, ezért is képesek részletesebben és mélyrehatóbban beszélni róla.

Bernhard Schlink 1995-ben megjelent A felolvasó című regénye hasonló témát feszeget. Egy fiatal felolvasó testi kapcsolatba kerül egy nála jóval idősebb, a II. világháborúban tábori felügyelőnőként dolgozó analfabéta nővel. Mikor a már férfivá érett fiú rájön, hogy a nő háborús bűnös, aki zsidó foglyokat hagyott benn égni egy templomban, nem tud mihez kezdeni az egykori szerelemmel, és teljesen megszakítja vele a kapcsolatot, majd a regény végén, hasonlóan ahhoz, ahogy kapcsolatuk elején, de immár szánalomból felolvasni kezd neki diktafonra, és ez a segítség és törődés sarkallja arra a nőt, hogy végül megtanuljon írni, olvasni. Schlink könyvében és a Ljubić-regényben is felvetődik a kérdés, ki a tettes és ki az áldozat, mi alapján ítélhetünk el valakit.

Ljubić az egyik hallgató észrevételére, miszerint érdemes ehhez hasonló regényeket olvasni, hiszen a magyar, de más népek fiatal generációja sem feltétlenül ismeri a háború fogalmát, így válaszolt: szerinte a ma fennálló krízis az Európai Unióban ugyanolyan fontos, mint az iraki háború. Úgy véli, nem szabad a fotelban hátradőlve figyelni az eseményeket, azt véve alapul, hogy velünk nem történhet semmi, hiszen Európában vagyunk. Foglalkozni kell vele, nem szabad elmenni a fennálló problémák mellett, már csak a jövőnk miatt sem.

A semleges területen játszódó regény sok nyitott kérdést hagy maga után. Arra a kérdésre, hogy ki az áldozat és ki a bűnös, nem kapunk egzakt választ. A lány szemében az apa nem bűnös, nem tudja az apját háborús bűnösnek tekinteni, ő az apa szerepét betöltő férfit látja benne, míg mások egy hidegvérű gyilkosnak titulálják. Hogy melyik mellett dönt az olvasó, az a saját megítélésére van bízva.

Nicol Ljubić Meeresstille című, valamint a legújabb, 2012-ben kiadott regénye (Als wäre es Liebe), illetve egy érdekes gyűjtemény, amiben tizenhét szerző (pl. Nicol Ljubić, Zsuzsa Bánk, Herta Müller, Selim Özdogan) saját tapasztalatát meséli el az általuk hazának nevezett Németországról, a Német Kulturális Fórumban megtalálható és kölcsönözhető. A szerző magyarországi felolvasó körútjának Debrecen volt az első állomása, ami szeptember 25-én Budapesten, majd 26-án Szegeden folytatódott.

Nicol Ljubić Meeresstille című regényének bemutatója, Debreceni Egyetem főépület, Debrecen, 2012. szeptember 24.

A fotókat Antal Alexandra készítette.

  •  
  •  

Hozzászólások

A hozzászólások le lettek zárva.