Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Dina: Durme, durme – Lemezbemutató koncert

2013. jan. 17. - 19:30

1065 Budapest


Bálint Ház, Révay u. 16.


A Dina zenekar a tradicionális zsidó dalok őrzését, ápolását, újrafogalmazás tette meg elsődleges céljául. Ez az irány mutatkozik meg a Durme, durme című nagylemezen, melyen főleg szefárd, ladino, de emellett héber és jiddis nyelvű dalok is hallhatók.

A Dina zenekar amellett, hogy hagyományhűen örökíti tovább a zsidó kulturális zenei örökséget, izgalmas színezetet, újszerű megoldásokat is felmutat, például a különféle magyar, fúvós hangszerek zenébe illesztésével. A zenekar tagjai fontos feladatuknak tekintik, hogy megismertessék ezt a különleges és rendkívül értékes zenei stílust nem csupán a zsidókkal, hanem minden hallgatóval.

A Durme, Durme című CD-n a zsidó zenei hagyományok mellett komoly szerepet kapnak a magyar népzenei motívumok is, Szokolay Dongó Balázs virtuóz, Samu-Pandzarisz Diána énekhangját ellenpontozó furulya- és szopránszaxofon-játékának köszönhetően. A Dina zenekar ütőse Dés András, a formáció negyedik tagja és egyben a producere Mester Sándor (MS3 művésznéven is ismert) világszerte koncertező klasszikus gitáros. Az albumon szereplő vendégzenészek: Mezei Gábor (tangóharmonika) és Boros Mátyás (hegedű).

Klasszikus gitárművész, népzenei gyökerekkel rendelkező fúvós, a jazz világából érkező ütőhangszeres és egy varázslatos énekhang: a Dina együttes tagjai éppúgy fonják egybe a különféle zenei kultúrákat, ahogy a lemezükön hallható szefárd, jiddis és héber dalok olvasztották magukba különböző évszázadok és földrajzi területek muzsikáját. Samu-Pandzarisz Diana neve egyelőre talán ismeretlenül cseng, lélegzetelállító éneklése azonban nagy dolgokra predesztinálja. A jövő hangja ő, aki a zenei múlt mélységes mély kútjából merít bemutatkozó lemezén.

A szefárd dalokat általánosságban három csoportba lehet sorolni: szórakoztató, szerelmes, illetve spirituális jellegűekre. Dalszövegei számos nyelven íródhattak, például héberül (a vallásos témájú dalok esetében) vagy ladino nyelven. A ladino nyelvet már oly csekély számú ember beszéli, hogy szinte csak a dalok tartják életben. A szefárd zene gyökerei a középkori Spanyolországhoz nyúlnak vissza. A zsidók 1492-ben történő kiűzetése óta, vándorlásaik során a szefárd zenét különféle hatások gazdagították, mint például marokkói, argentin, török, görög stb. A kivonulást követő évszázadok során azonban sok dal a feledés homályába merült. A szefárd zene jellemzői közé tartozik a hajlításokban gazdag énekstílus, páratlan ritmusok, török makám.






Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .