Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

KULTOK II. – Online kulturális folyóiratok

2013. Már. 29. - 14:00

Debrecen


MODEM, Baltazár Dezső tér 1.


2013. MÁRCIUS 29.
PARAZITA KONSTRUKCIÓK

14:00
MEGNYITJA: Áfra János (a KULTer.hu főszerkesztője)
KÖSZÖNTŐT MOND: Gaborják Ádám (JAK-elnök)

14:30
ELŐADÁSOK ONLINE KULTURÁLIS FOLYÓIRATOKRÓL
Szekcióelnök: Lapis József

Pál Dániel Levente (az Eötvös Kiadó főszerkesztője, a prae.hu főszerkesztő-helyettese)
Mobile Text in Broad Present – avagy az átalakuló medialitás bája
Egy-másfél évtizeddel ezelőtt mindenki, ideértve az irodalmi/kulturális életet is, elkezdte felfedezni az online világot, elkezdte megválaszolni – jól, jobban vagy legalább valahogy – az interneten való megjelenés és jelenlét kérdéseit. Körülbelül mostanában egy táblagépekre, okostelefonokra, illetve e-könyv olvasókra (azaz mobil eszközökre) épülő hasonló változás vette kezdetét. Ennek fontos – és elméleti szempontból sem elhanyagolható tanulságokkal kecsegtető – része, hogy szinte gyökereiben átalakulnak majd az írás és szerkesztés, azaz a szöveg létrehozása, valamint a tartalom megjelenítése, azaz az olvasás és interpretáció (kultúr)technikái. Ezzel párhuzamosan zajlik egy másik, nehezebben dekódolható mediális átalakulás is: a szöveg idő-tér koordinátáinak ha nem is felcserélődése, de mindenképpen radikalizálható megváltozása. Ezek folyamatos, apró tünetekben felfejthető kölcsönhatása az, amely érdemes a figyelemre – egyrészt egy tudományos kontextusban, másrészt egy médium létrehozása és fejlesztése során.

Podmaniczky Szilárd (a Librarius főszerkesztője)
Műfajok és látogatottság – statisztikaanalízis
A webes megjelenés sajátos adottsága, hogy közvetlenül mérhető rajta egy cikk (novella, vers, interjú, hír, tudósítás) látogatottsága. Ha elég sok ilyen cikkünk van, kísérletet tehetünk a látogatottság analizálására, továbbá annak megértésére, milyen közös tulajdonságaik vannak a látogatott és kevésbé látogatott anyagoknak, hogy aztán ezzel a tapasztalattal megpróbáljuk kiszolgálni olvasóink igényeit, és egyben belássuk, mit jelent egy cikk szerkesztettsége, fölkínálása.

Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője)
Miért hülye Nádas Péter? – Az irodalomkritikai ítélet és a Facebook-lájk
Irodalmi műalkotások nem léteznek. Helyettük olyan médiakonfigurációkkal találkozunk olvasmányélményeink és munkánk során, melyek szorosan kötődnek saját mediálisan, politikailag, gazdaságilag és társadalmilag meghatározott közegünkhöz. Ítéleteinkben (kritikáinkban és/vagy lájkjainkban) ezekről újabb konfigurációk nyilatkoznak meg helyettünk. Ezek a megnyilatkozások aztán kirajzolják azt a keretrendszert, melyben az irodalmiság aktuálisan értelmet nyer. Az újrakeretezések olyan – az irodalmi mezőt ért – radikális változások eredményei, melyek alapjában kérdőjelezik meg és formálják újra az irodalomról alkotott fogalmainkat. Előadásom során az úgynevezett „kis kritikavita” hozzászólásait elemzem, melyben a hozzászólók arra tesznek kísérletet, hogy az internet keretrendszerében értelmezzék újra az irodalmiság fogalmát, valamint hogy reflektálttá tegyék azt a máig nem bevett tényt, hogy az irodalom nem (kizárólagosan) csak a nemzeti kultúra, hanem a piacgazdaság része is.

Pogrányi Péter (a KULTer.hu és a prae.hu szerzője)
A kortárs magyar irodalmi mező és a Facebook: online tekintet
Előadásomban a Facebook működési mechanizmusainak (irodalom)elméleti érdekeltségű elemzését háttérként használva foglalom vázlatosan össze a mai magyar irodalmi mező online reprezentációjának néhány jellegzetességét, kitekintve arra a jelenségre is, amit akár a kávéházi kultúra online, interaktív terekbe való (részleges) átköltözésének is nevezhetünk. Miként viszonyulnak e közelmúltbéli változások a hagyományosnak nevezett irodalomképeinkhez, irodalommal kapcsolatos percepciós stratégiáinkhoz? Milyen tendenciákat erősítenek fel vagy gyengítenek le a legújabb „technikai médiumok”? Előadásomban válaszokat keresek, de csak a jelzett kérdések kibontására vállalkozom.

Vaski Nóra (a Trubadúr Magazin szerzője)
A szerző? Az meg ki?
Előadásom azt kívánja bemutatni, hogy a mindennapos online médiahasználat hogyan írta át a szerzőiség fogalmát a kortárs irodalomban. Azaz a közösségi oldalak, a megosztási lehetőségek, a könyves portálok vagy az online olvasóközösségek milyen lehetőségeket biztosítanak napjaink szerzőinek, hogy elérjenek a közönségükhöz, esetleg írói univerzumukat kiterjesszék a könyv lapjain túlra is. Ezt elsősorban John Green, amerikai bestseller-listás író példáján szeretném illusztrálni, aki Youtube-on, Twitteren, Tumblr-ön, esetleg Goodreads-en tartja a kapcsolatot „határtalan” közönségével. Az így folyamatosan alakuló, erős hagyományokkal rendelkező, szubkultúraszerű közösség a szerző más tevékenységeibe is bevonódik, elmosva ezzel a határokat író és magánember között. Vajon ma Magyarországon létrejöhetne egy hasonló jelenség?

Sörös Erzsébet Borbála (a FÉLonline.hu szerkesztője)
Folyóirat-kritika online 2012-ben
Beszélünk az internet irodalomra gyakorolt hatásáról, a médiumváltás szükségszerűségéből fakadó új műfajváltozatokról, de mérhető-e ez számokban? Kirajzolódik-e valamilyen tendencia? Előadásomban a 2012-es év valamennyi, a konferencián magát képviseltető online felület kritikáinak profilját vizsgálom nyelvi jegyeik, terjedelmük és egyéb mércék tekintetében, közben arra is fény derülhet, mekkora nyilvánossága van a kritikának ma, illetve a „technikai látókör” kitágításával mekkora olvasóközönséget lehetne még a továbbiakban képezni.

Csuka Botond (az ÚjNautilus szerkesztője)
Hangkeresés – Az online kritikai nyelv lehetőségei
A megszólalás mikéntjének, a hangerő vagy a hangszín megválasztásának kérdése megkerülhetetlen a kezdő kritikus számára. Természetesen mindez csupán a kritikai megszólalások alkotta folyamatban artikulálódhat, éppen ezért jelenthet segítséget az ezt végigkísérő műhelymunka, az abban formálódó közösség. Az ÚjNautilus 2011 óta működteti kritikaműhelyét, amely egyetemisták kritikusi hangpróbáinak kíván teret biztosítani. A megszólaló és alakuló hang sajátságainak tiszteletben tartása mellett a sokszor hiányzó visszajelzés-visszacsatolás igényének tesz eleget, s eközben előtérben tartja a kritikai megszólalás lehetőségeire irányuló kérdéseket. A műhely egy olyan diskurzus terének megnyitására tett kísérlet, amelyben – hűen az egyetemihez, amelyben fogant – a kérdezés feltétel nélküli, szabad. Az előadás a kritikaírás lehetőségeire, akadályaira, támaszaira és válaszútjaira kíván rákérdezni, mindenekelőtt az online szövevényben.

Mihók Nóra Zsófia (az Apokrif Online színház rovatának szerkesztője)
Színházat online – de hogyan?
Az Apokrif Online két új rovatának gyakorlati kérdései közül az egyik legfontosabb: milyen módszerekkel dolgozik a képzőművészeti és a színházi rovat, van-e hasonlóság, vagy csak gyökeresen más eszközökhöz van hozzáférésük? Feladatkörömből fakadóan a színházi tárgyú írások problémáira, a szerzőválogatásra, az ütemezési finomhangolásra van rálátásom, így előadásom ezekre a gyakorlati jellegű kérdésekre összpontosít, természetesen a színházkritikaírás alapvető tisztáznivalóira építve – pl. mennyiben képes a színházkritika visszaadni az előadást, sőt egyáltalán mit értünk „előadás” alatt? Érdemes-e előadáselemzést írni, vagy „színpadonline” csak a könnyített műfajok, beszámolók játszanak? Ha csatolok a kritikámhoz szövegkönyvrészletet vagy videót, az elveszi-e a hangsúlyt a tulajdonképpeni témáról vagy épp segít annak elmélyítésében?

Boldog Zoltán (az Irodalmi Jelen Online szerkesztője)
Műfajtalankodás, műfajalkotás – a webkettes kritikától a videóműfajokig
Az utóbbi évek digitális átalakulása során egyre világosabbá vált, hogy az online sajtótermékek nem kizárólag hozzáférhetővé tesznek egy-egy szöveget, hanem gyakran megváltoztatják műfajukat is. Emellett a kommentelhetőség, a hang-, a kép- és a videóanyag olyan műfajokat hívott életre, amelyek még most is keresik helyüket az online média világában. Mozgóképes összeállítások, fotóregények, hang- és képmontázsok teszik egyedivé, papíron visszaadhatatlanná a digitális élményt. Vajon hol a helyük a kulturális térben? Felhígítják az irodalmi sajtót, vagy éppen eljuttatják olyan emberekhez az élményt, akik az olvasásra nem szánnának időt? Egyáltalán olvasás-e a digitális művelődés?

Benedek Anna (a prae.hu irodalmi rovatának szerkesztője)
Onfiúk, onlányok – az online kritika és a blogok szerepe a kortárs irodalomban
Előadásomban az online felületek irodalomértelmezési stratégiáit vizsgálom. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az interneten publikáló, szakmailag is elfogadott kritikusok és irodalmi portálok szerepe, ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válik egy kevésbé elfogadott, ugyanakkor markánsan véleményt formáló réteg: az olvasásnépszerűsítő és élményolvasói blogok és portálok szerepe. Milyen viszonyban áll ez az értelmezői és kultúrafogyasztói attitűd az intézményesült kánonalkotókéval? Átalakítják-e az olvasói szokásokat ezek az új felületek? Hogyan használható az „új tudás” az olvasásnépszerűsítésben és az oktatásban? Milyen nemzetközi példákat láthatunk erre? Az előadás főbb csomópontjai: 1.) Online és nyomtatott kritika, a blog és a kánon. 2.) Magyar és külföldi portálok irodalmi szerepe, belső struktúrája. 3.) Van-e különbség az online és a nyomtatott tartalom megítélése és szerepe között? 4.) Hol van ehhez képest a blogok szerepe? – Kritikus vs. blogger. 5.) Ki olvas, mit olvas, miért olvas? 6.) Hogyan alakítják át ezek az új vagy átalakuló műfajok (netes kritika, blog) az olvasási és értelmezési szokásainkat? – Közösségépítés, olvasásnépszerűsítés, interkulturális párbeszéd, oktatás.

18:00
A HÁLÓ MINT MŰVÉSZETI ÁTJÁRÓ – KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS AZ ONLINE KULTURÁLIS TARTALOMSZOLGÁLTATÁS HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEIRŐL
Vendégek: Csáki Judit (a Revizor főszerkesztője), Kádár-Csoboth Judit (a Fidelio főszerkesztője), Sárközy Kata (a PORT.hu főszerkesztője), Herner Dániel (a Színház.hu felelős szerkesztője), moderál: Vass Norbert (a KULTer.hu szerkesztője)

19:00
ONLINE FOLYÓIRATOK SZERZŐINEK FELOLVASÁSA
Vendégek: Tinkó Máté (a FÉLonline szerkesztője), Torma Mária (az Apokrif Online szerkesztője), Jassó Judit (a KULTer.hu szerzője), Horváth Imre Olivér (az Amúgy szerkesztője), moderál: Papp Sándor (a KULTer.hu főmunkatársa)






Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .