Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

KULTOK III. – 2. nap

2014. Már. 29. - 10:00

Debrecen


MODEM, Baltazár Dezső tér 1.


KULTOK

2014. március 29.
POPULÁRIS SZÖVEGFORMÁCIÓK

10:00 (Multimédia Terem)
ELŐADÁSOK A POPULÁRIS KULTÚRA MEDIALITÁSÁRÓL

III. SZEKCIÓ: POPIRODALOM
Szekcióelnök: Lapis József

Závada Péter (MA-hallgató, KRE Színháztudományi Tanszék, Slam Poetry Budapest)
Köztesség a fiatal magyar utcaköltészetben – A slam poetry dimenziói
Előadásom szeretné tisztázni, hogy „mi is az a slam?” Előképek és alakulástörténet: slam, spoken word vagy performance poetry? Röviden szó lesz az előadói költészetről Homérosztól a slammerekig, az irodalom performatív fordulatáig. Előkerülnek a szöveg- és előadói műfajok közötti hasonlóságok és különbségek: a slam és a rap viszonya, a slam és a költészet egymásba kapcsolódása, valamint a slam és a színművészet. Szó lesz továbbá a klasszikus, az avantgárd és a populáris kultúra slam poetryhez való viszonyáról, hogy kanonizálódhat-e valaha, illetve kell-e egyáltalán kanonizálódnia magaskultúraként a slam poetry-nek, de ezeken túl a közéleti funkció fontosságának kérdése is előkerül.

Braun Barna (MA-hallgató, ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, FÉLonline)
Győzött-e a slam poetry? – A posztirodalmi szövegek médiakultúrája
A médiumok nem csupán közvetítik a kultúrát, hanem kitermelik, előállítják. Az olyan irodalmi alapfogalmak, mint a szöveg, a szerző vagy az olvasó a kortárs médiumok közegében lényegesen átalakulnak, a technológiai változások pedig a „mű” zárt struktúráját is kikezdik. Előadásomban az általam „posztirodalminak” nevezett jelenségekre – mint olyan médiumkonfigurációkra – reflektálok, amelyek a világháló működésének logikája szerint konstruálódnak, és az ún. „ordító pixel” felületein jutnak el hozzánk. Közelebbről pedig arra, hogy miként állnak elő az ún. „agyonhájpolt szövegek” (pl. a slam poetry, Nyáry Krisztián munkássága, Oravecz Nóra könyvei), valamint, hogy mindebből hogyan profitálhatnak az „elit” művészeti diskurzusok.

Pataki Viktor (MA-hallgató, KRE Modern Magyar Irodalmi, Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Tanszék, Kontextus Műhely)
Szerep és szubjektum – kommentár a rap értelmezéséhez
Olyan tudományos igényű, széles spektrumú vizsgálat még nem született sem az irodalomkritikában, sem pedig az intermediális kutatásokban, mely a rap műfajiságát, „jelenségét” átfogóan értelmezné. A rapre jellemző beszédmódokat általában egy vulgáris nyelvi regiszterhez kapcsolják, a műfaj struktúrájába ágyazott szerepeket pedig „lezárt”, jellegzetes szóbeli struktúraként tartják számon. Azonban számos (dal)szöveget – medialitásuk vagy retorikai teljesítményük alapján – vizsgálva  megkérdőjelezhetővé válhat e műfaj szerepeinek és beszédmódjainak „rögzítettsége”, valamint kódjainak szubkultúrához kötöttsége.

Szabó István Zoltán (doktorandusz, SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Próza Nostra)
Önérték-e az olvasás?
2012-ben az első KULTOK-on arról beszéltem, tapasztalatom szerint hogyan működik a populáris irodalom reprezentációja egyetemi műhelymunkákon és irodalmi weblapokon. Az azóta szerzett tapasztalatok nyomán némileg módosítva és továbbgondolva az ott elhangzottakat, idén arról lesz szó előadásomban, hogy hogyan képes egy-egy szerzői életmű legitimálni zsánereket (ahogyan az többek között Philip K. Dick, Frank Herbert és William Gibson esetében megfigyelhető), s vajon különböznek-e lényegileg a „populáris” és a „szép” irodalmat közvetítő médiumok – illetve ha igen, mennyire adott közöttük az átjárás –, valamint milyen szerepe van a populáris irodalomnak a következő olvasógeneráció kinevelésében és mi a felelőssége ugyanebben a szépirodalomnak?

11:30
KÁVÉSZÜNET

Paár Tamás (MA-hallgató, CEU Filozófia Intézet)
Jean Baudrillard, Philip K. Dick és a „fraktális szóródás” – Esettanulmány a populáris és a magas kultúra kölcsönhatásáról
Előadásom Philip K. Dick Az utolsó szimulákrum című regényéről a KULTer.hu-n közölt kritikám továbbgondolása egy tágabb keretben. A „populáris” kultúra igazolásában gyakran fordulnak a „magas” kultúrával való szoros kapcsolat, kölcsönhatás kimutatásához. Philip K. Dick science fiction íróról szóló eszmefuttatásomban arra kívánok rámutatni, hogy az ilyen kapcsolatok sokszor illuzórikusak. Ezt részben Dick Jean Baudrillard-ra gyakorolt hatásával illusztrálom, amelyet egészen jól jellemez a baudrillard-i „fraktális szóródás” terminusa, ahogy az A rossz transzparenciájában szerepel. A tanulság azonban – ahogy az előadás végén megmutatom – a „talpára állítva” is igaz.

Zelei Dávid (doktorandusz, ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék)
Van-e Magyarországon bestseller-kritika, és ha van, miért nincs?
A „Bullshitből várat, avagy: van-e dolga a kritikának a bestsellerrel és a trash-sel?” című prae.hu-s cikkem kapcsán nemrég két oldalról kaptam koncentrált támadásokat. Az egyik álláspont szerint a bestseller-kritika „erőltetésével” lefelé nivellálom a kritikusokat; a másik szerint kéksálas, elitista, elefántcsonttorony-nézőpontból közelítek a bestsellerekhez. Ha egymásnak szögesen ellent is mond e két olvasat, abban hallgatólagosan egyetértenek, hogy jól van minden úgy, ahogy van, vagy ha nem is, akkor sem kell semmin változtatni. Szerintem igen. Hogy miért, azt egy konkrét esettanulmánnyal – egy bestseller lehető legszélesebb nyomtatott sajtóbeli és internetes kritikai visszhangját elemezve – igyekszem szemléltetni.

Makkai Júlia (doktorandusz, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tanulmányok Doktori Iskola)
Úrilányok Erdélyben – rózsaszín Erdély-mítosz regionális olvasatban
Az Erdély-rajongó, származásának köszönhetően oda hazataláló hősnő történetében Ugron Zsolna a jelenlegi erdélyi arisztokrácia életét helyezi mitikus keretbe. A szerző a kortárs populáris női irodalom kánonja szerint hozza létre Erdélyt. A könyv bevallott szándéka egy „szép” és egzotikus Erdély (valahol Abu-Dhabi és Kairó fikcionális szomszédságában) megmutatása egy olyan magyarországi közönségnek, melynek nincs hiteles tudása erről a térről. Elemzésem ennek az Erdély-reprezentációnak a tartalmi összetevőire és populáris irodalmi mintáira kérdez rá, mely a könyv mögött álló kiadói politikát, illetve a magyar társadalom mainstream Erdély-ismeretét is jellemzi.

Keserű József (tanszékvezető egyetemi adjunktus, Selye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, MA Populáris Kultúra Kutatócsoport)
Mítosz és hagyomány David és Stella Gemmell Trója-trilógiájában
Az előadás a kortárs fantasy egyik kiemelkedő teljesítményének – David és Stella Gemmell Trója-trilógiájának – az értelmezéséhez kínál szempontokat. Vizsgálja a regényszöveg irodalmi és kulturális hagyományhoz fűződő viszonyát, kitér a főbb poétikai és retorikai eljárások bemutatására (nézőpontváltások, öntükrözés stb.), valamint foglalkozik a mű popularitásának kérdésével is.

Hegedűs Norbert (doktorandusz, Selye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, MA Populáris Kutatócsoport)
A kultúra elfeledett regiszterei – A mitológiák továbbélése a dark fantasyben
Előadásomban a mitológiák kortárs irodalmi művekben való továbbélését fogom megvizsgálni. A kortárs dark fantasyhez köthető műveket elemezve arra keresem a választ, hogy egy olyan korban, mely önmagát a „történelem elvesztésével”, a történeti érzék hiányával definiálja, miért köszönnek vissza minduntalan a mitikus figurák. Rámutatok, hogyan segítik ezek az alakok az önértelmezésünket, milyen mutációkon esnek át a kortárs médiumokba kerülve, és igyekszem felderíteni azt is, hogy miért éppen így bukkannak fel.

14:00
EBÉDSZÜNET

16:00 (Zöld Szamár Kávézó)
KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ ÉS DÍJÁTADÓ
KULTarcok  Művészi selfie fotópályázat
A kiállítást megnyitja: Kukla Krisztián (a MODEM igazgatója)

16:30 (Multimédia Terem)
Film és irodalom, avagy az adaptációk népszerűség-generáló szerepe – Beszélgetés a hazai filmművészeti folyóiratok szerkesztőivel
Vendégek: Milián Orsolya (Apertúra), Sepsi László (Prizma), moderál: Szirák Péter (DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

17:45
KÁVÉSZÜNET

18:00 (Multimédia Terem)
A populáris irodalom nemzetközi trendjei és a hazai fogadtatás – Beszélgetés a populáris irodalom magyar kiadóinak szerkesztőivel
Vendégek:  Angyalosy Eszter (Libri Kiadó), Érsek Nándor (Scolar Kiadó), Nemes István (Cherubion, Delta Vision), Varga Beáta (Könyvmolyképző), moderál: Lapis József (DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

 






Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .