Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Magolcsay, Pántya: Metanoia PARK – Megnyitó

2014. ápr. 3. - 19:30

1054 Budapest


kArton Galéria és Múzeum, Alkotmány u. 18.


Metanoia PARK

Mi a vers? Hogyan változik generációról generációra a vers természete és befogadói horizontja? Egyáltalán, ma hol van, hol lehet helye a versnek?

Kányádi Sándor szavait idézve, vers az, amit mondani kell. Parti-Nagy Lajos egy helyütt így írja: ki semmi sem dobol, csak a vers, csak a vers, ha ráfigyelsz, ha nagyon ráfigyelsz.

Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea a lírai szöveg kapcsán elsősorban az alkotó jellegű befogadói aktivitásra fókuszál. Vizuális költeményeik a látogatót nem kizárólag olvasásra, de szemlélődésre, megfigyelésre hívják, bizonyos esetekben pedig a költeményre irányuló fizikai beavatkozásra is buzdítják az észlelési-olvasási lehetőségek kiaknázásának reményében.

A költő és a képzőművész kísérleti tevékenysége a látható nyelvből kiindulva, és a képzőművészet eszközeire támaszkodva fűzi össze a gondolatokat, jeleníti meg az érzékelés és az észlelés lehetőségeit. Egy új irány kutatása ez, amely az olvasó elé terítve jeleníti meg a gondolat szabadságát, a jelentés többszólamúságát és a kép végtelenségét.

„Tapasztalataink szerint a vizuális művészetekben megjelenő szövegek többsége társadalmi, antropológiai vagy a művészet definiálásával kapcsolatos kérdéseket, üzeneteket, kritikákat fogalmaz meg. Mi a költeményekkel nem szándékozunk falatokat osztani.” (Pántya Bea)

„Egy szövegköltő a maga módján mindig reagál a megváltozott szövegbefogadási folyamatokra. A slam poetry például a show, az előadás, és a szubkulturális, szociometriai tematikák szintetizálásával tárt fel egy új, interaktív befogadói horizontot. Engem a kiállítás anyagának előkészítése során két kérdés foglalkoztatott alapvetően: az ember élete során hogyan viszonyul a létezés(é)hez, illetve hogyan lehetséges a vizuális érzékelés-észlelés mint a megértés szempontjából rendkívül fontos és hatékony folyamat hangsúlyozása.” (Magolcsay Nagy Gábor)

A szerzőpáros szövegképeivel a befogadóban végbemenő szabad érzelmi-gondolati mozgásokra világít rá, amely a szemlélőt személyes élményeinek – ám életre ítéltségénél szélesebb horizonton történő – újraolvasására is ösztönözheti.

A kiállítást megnyitja: Áfra János költő, művészeti író, a KULTer.hu főszerkesztője.
A kiállítás megtekinthető: 2014. május 2., péntek, hétköznapokon 13-18 óra között.

Magolcsay Nagy Gábor (1981) írásai, vizuális és intermediális költeményei rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, antológiákban, művészeti kiadványokban és tárlatokon. A LITOS alkalmazott művészeti vállalkozás alapítója és alkotója.

Pántya Bea (1986) vizuális művész, a MOME animáció szakán végzett 2012-ben. Kísérleti stop motion filmjei: Lépések (2010), Titok (2010), Árvíz (2011), Transit (2012). Utóbbival a 2013-ban, Belgrádban megrendezett Európai Animációs Diákfilmek Fesztiválján (FESA) első díjat nyert.






Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .