A Senki a kapuzárási pánikban megpocakosodott boomerek vágyfantáziája, amelyben nem az orosz maffia, hanem a gyilkos hétköznapi rutinból fakadó haszontalanságérzet…
Bővebben
Végtelen háború
A Russo testvérek bábáskodásával készült Moszul ostroma az iraki nézőpontot érvényesítő elbeszélésmódja miatt tűnhet az Iszlám Állam elleni háború egyedi…
Bővebben
A fejek forradalma
A chicagói 7-ek tárgyalása azért lesz több holmi feltartott ujjal kioktató történelmi látleletnél, mert kényelmetlen aktualitással rezonál a kortárs Amerika…
Bővebben
A létezés nullfoka
Közhelyszámba megy, hogy Roy Andersson egyetlen egy filmet forgat le újra és újra, lassan harminc éve. Ez a legtöbb szerzői…
Bővebben
Az idő újabb cáfolata
Christopher Nolan legújabb filmje tematikai értelemben egyenes következménye korábbi műveinek, azoknál viszont sokkal öncélúbb és kevésbé átgondolt. Az angol rendező…
Bővebben
Füttynyelvészet
Corneliu Porumboiu fura zsenialitással elkészítette a legnehezebben felfejthető, s közben mégis a leginkább semmitmondó filmjét. A hegyek szigete egy túlcsavart,…
Bővebben
A Führer meztelen
Az új-zélandi Taika Waititi van annyira eredeti rendező, hogy hollywoodi belépője, a Thor: Ragnarök után ne merevedjen bele a kényszeres giccs…
Bővebben
Akik későn halnak
Az ír az a film, amivel Scorsese visszatekint elegánsan agresszív gengsztereposzainak aljas utcáira, mégis egy azoktól merőben eltérő nézőpontból mesél.…
Bővebben
Az örvény visszanéz rád
Robert Eggers második rendezésével úgy tud 2019-ben újszerű és vakítóan egyedi hangon megszólalni, hogy nem csinál mást, mint százéves, rég…
Bővebben
Én vagyok Pagliacci
A Joker könnyen lehetne egy ócska, művészieskedő újrázása Scorsese magányról, fanatizmusról, elveszettségről és belső tébolyról szóló remekműveinek, hiszen ugyanazokat a…
Bővebben
Út a semmibe
James Gray filmjében az a meglepő, hogy tulajdonképpen egy anti-sci-fi, ami kozmikus kérdések helyett elégikus hangon beszél a kiüresedésről és…
Bővebben
Az ártatlanság kora
Tarantino, a videotéka alsó polcainak királya kilencedik filmjében romantikus lendülettel vall szerelmet a hollywoodi aranykor hőseinek. És mint minden nyílt…
Bővebben
Ó, halál, merre visz utad?
Coenék vadnyugathoz intézett szerelmes levele egyszerre hajt fejet a pátosszal teli, revizionista western, valamint a kegyetlenül morbid fatalizmus előtt. A…
Bővebben
Az ország, az udvar, a királynő és a szeretői
Yorgos Lanthimos legújabb rendezése jónéhány elemet felvonultat a görög auteur szokásosan abszurd kelléktárából, A kedvenc mégis eddigi leginkább közönségbarát filmjének…
Bővebben
Mi mind egyéniségek vagyunk
Reisz Gábor új filmje ugyanazon a játékosan elemelt, de őszinte hangon szólal meg, mint a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan,…
Bővebben
Elveszett jelentés
Ambiciózus film Az Úr hangja. Stanisław Lem esszészerű, történet- és cselekménymentes, de körömrágóan izgalmas tudományelméleti és létértelmező kérdésekkel aládúcolt regényét…
Bővebben
Csak egy nap
Figyelemreméltó merészség olyan filmmel debütálni a magyar családok hivatalos évében, mint azt Szilágyi Zsófia tette az Egy nappal. Jobban mondva…
Bővebben
Azért, mert nehéz
A holdutazás messze a hódító- és alkotóvágytól fűtött emberiség legdiadalmasabb pillanata, olyan összteljesítmény, amely mögött eltörpül az űrverseny minden rövidlátó…
Bővebben
Jöjj és lásd!
Mindig kemény dió a terrorizmusról beszélni. Nem pusztán a gyilkolás sokkoló jellege, hanem traumatikus visszhangja miatt is, mivel egy terrorcselekmény…
Bővebben
Tavaly Marokkóban
Kenyeres Bálint nagyjátékfilmes belépője az európai modernizmus atmoszféráját lélegzi, bár előképeitől eltérően cselekményvezetése kevésbé enigmatikus. Kissé korszerűtlennek és átgondolatlannak tűnő…
Bővebben