Rendhagyó irodalmi estet szervezett a József Attila Kör és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzata november 26-án. Az est fő témája a test, lélek és hit volt, amelyet Borbély Szilárd, Mestyán Ádám és Takács Zsuzsa költők versei alapján tárgyaltak a meghívott vendégek. A beszélgetést pedig stílszerűen egy teológus, Ferencz Árpád, a DRHE adjunktusa vezette.
A rendezvény, amelynek legfőbb apropóját Borbély Szilárd A testhez, Takács Zsuzsa A test imádása, India, valamint Mestyán Ádám Az együttérzés tökéletes hiánya című, közelmúltban megjelent verseskötete szolgáltatta, a Református Hittudományi Egyetem patinás falai között, a Kistanácsteremben zajlott. Nem csak azért érkeztem fokozott kíváncsisággal a helyszínre, mivel még soha nem jártam ott, hanem mert érdekelt, hogy a testről, lélekről, szenvedésről, azaz magáról az emberről szóló kötetek vizsgálata során a költők és a teológusok számára egyaránt fontos, de talán más szempontból értelmezett testszemlélet hogyan juthat egymással konszenzusra. A beszélgetés maroknyi irodalomszerető és még több üres szék társaságában kezdődött: sajnos a péntek délutáni időpont többeket is távol tartott az izgalmas beszélgetéstől.
A rendezvényt a JAK egyik képviselője és a DRHE HÖK elnöke nyitotta meg. A vendégek bemutatása kényszerűségből a vártnál rövidebb lett, hiszen négy óra tájban még csak két költő ült a moderátor mellett a hosszú asztal mögött, míg a negyedik helyen egy papírra nyomtatott kérdőjel fogadta a közönséget: ahogy a köszöntőből világossá vált, a felolvasóestektől szokatlan jelzés a később érkező Mestyán Ádámra utalt.
Ferencz Árpád bevezetőjében általában az irodalomról, annak művelő erejéről szólt. Megtudhattuk, hogy – a kétféle (költői, teológusi) hivatást közelítve egymáshoz – a megjelent alkotók prófétáknak nevezhetők: verseik egyfajta ösvények, melyek segítenek a helyes út megtalálásában, az öntestbe zárt ember megnyitásában. Ferencz Árpád jól felkészült moderátor benyomását keltette: beszéde közben többször idézett a költőktől, értelmezte gondolataikat, és izgalmas kérdéseket tett fel a versek közös metszéspontjával, a testtel kapcsolatban.
Borbély Szilárd elmondása szerint A testhez című kötetében a szenvedést állította a középpontba a megalázott nők és a holokauszt-túlélők vallomásainak keretein belül. Ezen az estén is mindenekelőtt az embertelenségről gondolkodott hangosan. Kérdéseket tett fel önmagának, amelyekre próbált is válaszolni, mialatt kíváncsian várta minderről a teológus észrevételeit. Kiemelte a beszélgetés különlegességét, az irodalom és a vallás sajátos kapcsolatát. Kötetének témaválasztását is megindokolta: szeretne sokkal több mindent megtudni az emberről. Úgy gondolja, hogy nehezen tudunk beszélni ezekről a filozofikusnak tűnő kérdésekről, pedig ha megpróbálnánk szavakba önteni, talán kevésbé éreznénk idegennek saját testünket.
Létre lehet-e hozni a nyelv által egy olyan költői keretet, amely egyszerre érvényes mind a teológusok, mind az irodalmárok számára – fogalmazódott meg egy újabb fontos kérdés. Ferencz Árpád szerint az, hogy Isten egyáltalán testet ölt, önmagában botrányos. Takács Zsuzsa Kalkuttai Teréz életútját említette példaként, amely A test imádása kötetének második részében kerül elő. Elmondása szerint saját hangját ismerte fel Szent Teréz bölcselkedéseiben, szállóigévé vált gondolataiban: bennük egyaránt a lélek templomaként fogalmazódik meg a test.
Mestyán Ádám – talán késői érkezése miatt is – nehezen tudott bekapcsolódni az elmélkedésbe. Amikor a fiatal költő végre szót kapott, elárulta, hogy az ő életében a hittel való szembesülés a reménytelen pillanatokban történik meg: Az együttérzés tökéletes hiánya verseiben ezekről a helyzetekről adott számot.
Megszülethet-e a költők és a teológusok nézőpontjainak konszenzusa? Noha erre én sem tudok egyértelmű választ adni, a beszélgetés során egyaránt éreztem feszültséget, harmóniát, félreértést és egyetértést. Az ellentmondásosság pedig nem meglepő, hiszen nem is lehetséges ebben a témában végérvényesen, bő egy óra leforgása alatt egyetértésre jutni.
A JAK és a DRHE HÖK közös irodalmi estje, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Kistanácsterem, 2010. november 26. (Takács Zsuzsa: A test imádása, India. Magvető, Budapest, 2010.; Borbély Szilárd: A testhez. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2010.; Mestyán Ádám: A tökéletes együttérzés hiánya. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2010.)
A fotókat a szerző készítette.
