XLII. Ahogy telik az idő, egyre inkább egyetlen alapvetés fogalmazódik meg bennem. Ne hazudj! Gyerekkoromban valami ösztönösen bujkált bennem ebből…
Bővebben
XLII. Ahogy telik az idő, egyre inkább egyetlen alapvetés fogalmazódik meg bennem. Ne hazudj! Gyerekkoromban valami ösztönösen bujkált bennem ebből…
BővebbenÖrdögvilla (II.) Valahogy leérettségiztem esti gimnáziumban. Életem legnagyobb sikere után nem tudtam, hogyan tovább. Hosszú évekre konzervált a tudatlan kíváncsiság…
BővebbenÖrdögvilla (I.) A világ nem fog emlékezni rám. De emlékezni fog a zenére. Lakott az utcánkban egy őrült zeneszerző. Az…
BővebbenFordulj a nap felé, kicsibabám! A fiú egyszer elment várlátogatásra Zsoffa nénjével, és ott lehetett nyíllal lőni, abban nem volt…
BővebbenXXV. Egy hete élünk Turnhoutban. Magamra csukom a fürdőszobaajtót, rezeg a csomagolás a kezemben miután kihúzom a papírdobozból. Figyelmesen olvasom…
BővebbenBelső tízezer Még a háború előtt, még a csatazaj és a vértől sötétlő Szkamandrosz hullámai előtt volt egy nap, a…
BővebbenFölfeslik valami a kéken át Chagallt Gusztávtól szereztem, mint ahogyan minden mást is, a rajzkészletet meg a papírokat, amiket aztán…
BővebbenFeldolgozás alatt (részlet) Miután születési körülményeiről, lakókörnyezetéről, családjáról, iskoláiról röviden beszámolt, korábbi munkahelyeire terelődött a szó. Kétséget kizáróan impozáns listával…
BővebbenFattyúk hava X. A trubadúr Recepciós kamrám ajtaján dörömböl egy különös vendég. Enyhén pocakos, kopaszodó, körszakállas fazon. Dülöngélve jár, nehézkesen…
BővebbenSemmi kék Kezdetben vala. Nem, nem a semmi vala. Hanem egy fénykép. Egy régi, fehér-fekete kép, a nyolcvanas évek elején…
BővebbenAria „Voce animale” A Maestro két gyertyával megvilágított íróasztalánál ült. Előtte egymásra pakolva tornyosultak a könyvek, jobbján kéziratkupac, maga előtt…
BővebbenA szökevény Nehéz volt a levegő, mintha nedves leveleket égettek volna a közelben. A metrómegállóban előkotortam a telefonomat. Egyetlen üzenetet…
BővebbenN. A menta egyik szára mintha színt változtatott volna. – Mi lesz ma, varázsgömb? Vettem egy új paklit is amúgy,…
BővebbenBecsapódás Szabina még napfelkelte előtt telepedett le a gép szárnyára, hogy a többiektől végre levegőhöz jusson. Hajnalodott, a napfény megcsillant…
BővebbenAnderzen Zolika És nehogy azt hidd, hogy én is vetítek itt neked, vagy hazudok! Én csak azt mondom, ami volt,…
BővebbenElőhang (Gubbio, 1553) „Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy oldalában húzódik meg, mintegy rémülten, felfelé menekvés közben leroskadva, a város.”…
BővebbenA Sellő titka Most maguk is hallhatták, a rendőrséget az én történetem nem érdekelte, hát ezért jöttem el az újsághoz.…
BővebbenUtalólapok, T-Z T, mint Történetek A dolgoknak valahogyan se elejük, se végük. A semmiből jönnek és a semmivé foszlanak, és…
BővebbenKreativitás A telihold lefelé úszott a nyugati égbolton, időnként felhők mögé került, fénye elhomályosult, aztán megint felragyogott. A sofőr a…
BővebbenA Laknerfi Pista Pár napja minden reggel fúj a szél. Az egész falu mintha hintában ülne, bágyadtan ringatózik. Erzsi felteszi…
Bővebben