Tulajdonképpen minden adott volt ahhoz, hogy a Sárospataki Fürdő Fesztivál első napja ütős kis buli legyen: meleg idő, medencék, viszonylag neves fellépők, kellemes környezet. Ezért is volt meglepő, hogy a helyi, illetve környékbeli fiatalok érdeklődését kevéssé keltették fel a programok.
Ne azzal foglalkozzunk, hogy mi hiányzott, sokkal inkább azzal, mi nem. DJ-k és fellépők ugyanis voltak szép számmal: DJ Aphrodite, DJ Flower, Children of Distance, Németi, Chocolate Puma. Aki pedig nem a nagyszínpad előtt szeretett volna csápolni, hanem a jó meleg termál vagy az Acapulco medence langyosabb vizéből krokodilként kandikálva szeretett volna kikapcsolódni, annak óriáskivetítők biztosították a vizuális élményt.
A Children of Distance kezdett. „Mind a három, vagy mind a hat kéz mehet fel a magasba!” – buzdítottak nyitásként… Bevallom, eddig nem ismertem őket, de a srácok tettek róla, hogy ez a jövőben ne így legyen. Villámprodukció volt a javából: öt szám, abból kétszer ugyanaz, az Emlékezz rám című. A végére így még én is megtanultam a szöveget, azért mégsem csatlakoztam a keménymaghoz, ami jelen esetben maximum harminc, 10-15 év körüli lányt jelentett. Az együttes tagjai élvezték a “rivaldafényt”, a tagok odatették magukat. Az sem elhanyagolható, hogy élőben tették mindezt. Folytassuk a két amazonnal, DJ Flowerrel, ismertebb nevén Voksán Virággal, valamint DJ Aphroditével, ismertebb nevén egy görög istennővel… Utóbbival kezdem.
A szőke ciklon alig bírta kivárni, hogy övé legyen a keverőpult – előtte Németi játszott –, percekig toporgott a színpad mellett, aztán amikor megnyílt a tér, szabadjára engedte végtagjait. Zenei repertoárja friss, pörgős, élvezhető, mozgáskultúrája pedig egyedi volt. Megmutatta, hogyan lehet egy kézzel vertikális irányú mozgást végezni úgy, hogy a felkar és az alkar szabályos derékszöget zárjon be. Közben a tinilányok helyét átvették a fürdőruhás huszonévesek, akik szemmel láthatóan nagyon élvezték a bulit a DJ bőrébe bújt hellén varázslatosságának köszönhetően. Két, csak két leány volt talpon a színpad mellett, saját elmondásuk szerint: bár ismerik a lemezlovast, annak zenéje „nem annyira jó”.
Ahogy közeledtünk az éjfél felé, és ahogy hűlt kint a levegő, a látogatók egyre serényebben változtatták meg addigi közegüket: a víz került fölénybe. A távolból Voksán Virág zenéje szólt, az Acapulco medencében pedig srácok és lányok ütemre úszkálhattak. DJ Flower produkciójában talán annyi volt zavaró, hogy nem lehetett érteni, amit a mikrofonba mondott. De nem is az volt a lényeg, a számok címeit a tapasztaltabbak úgyis tudják, a hangsúly inkább a zenéjén, mixein volt, ezekre pedig nem lehetett panasz. Hozta a kötelezőt, de semmi többet.
Ahogyan tehát hozta a kötelezőt a Fürdő Fesztivál is. A fellépőket a lehetőségekhez mérten jól megválogatták, a fény- és hangtechnika rendben volt, a Borsodi sörgyár is – sajnos kihasználatlanul – nagy erőkkel képviseltette magát, az olyan extra kellékek pedig, mint a kivetítők, jól vizsgáztak. A kellemes hangulat ellenére is hiányzott viszont a hömpölygő tömeg, ami nyilván a legnagyobb veszteség. Következtetésként azért levonható, hogy a sárospataki Végardó Fürdő mindenképpen alkalmas arra, hogy nagyobb fesztiváloknak is otthonául szolgáljon.
Sárospataki Fürdő Fesztivál – 1. nap, Sárospatak, 2011. augusztus 12.
A fényképeket Baranyi Balázs készítette.
