Bár királylányokat, szerelmes vagy ármánykodó hódolókat, aranyos állatokat és vicces mellékszereplőket nem a Jégvarázsban látunk először, se a felnőtteknek, se a gyermekeknek nem fog csalódást okozni a Disney legújabb meséje. A 3D-ben pompázó havas tájon egy olyan sztori bontakozik ki előttünk, amelyben nem a szerelem, hanem a testvéri szeretet lesz a legfontosabb.
A Disney 2008-ban, a kézzel rajzolt A hercegnő és a békával tért vissza a gyökereihez. Bár következő dobása, az Aranyhaj és a nagy gubanc már számítógépes animációval készült, a toronyba zárt fruska története remekül idézte meg a Szépség és a szörnyeteg, A kis hableány vagy épp a Csipkerózsika egyszerű báját. Az azonban nem kétséges, hogy a Jégvarázs mindkét „újkori” alkotást felülmúlja. Andersen Hókirálynő című meséjének modernizált és újragondolt változata annyira kedves, szerethető és vicces, hogy mindenkit elvarázsol. Még akkor is, ha a dalok kissé döcögnek, a 3D-nek nincs nagy szerepe és a gonosz karakterek sem túl érdekesek.
A két hercegnő, Elsa és Anna gondtalan, boldog gyerekkorukat élik. Mivel Elsa képes bármikor és bárhol havat bűvölni, rengeteget játszanak saját, varázslatos világukban. Egyik este Elsa életveszélyesen megsebesíti kishúgát, így a szülők elhatározzák, hogy elrejtik a lányt a külvilág és Anna elől is. Évekkel később a királyi pár meghal, így Elsának, az idősebb testvérnek kell uralkodnia helyettük. A koronázáson azonban fény derül gondosan titkolt képességére, és az emberek haragja elől a hegyekbe menekül. Anna rögtön nővére nyomába ered, útközben pedig segítőtársakra talál.
Annak ellenére, hogy a Disney az 1940-es évek óta foglalkozott Andersen Hókirálynő című meséjének adaptációjával, az alkotók fejében csak a közelmúltban került minden apró részlet a helyére. A Hókirálynő figurája köré egy egészen új történetet építettek fel, és magát a karaktert is átformálták – ez azonban nem tett kárt a klasszikus mesében. A saját, csodálatos képességét átokként megélő, szorongó Elsa az egyik legmélyebb, legérdekesebb alak lett a Disney-univerzumban. Nem gonosz, szívtelen Hókirálynőként jelenik meg, hanem sérülékeny lányként, akinek meg kell tagadna önmagát azért, hogy megfelelhessen az elvárásoknak. Egyszerre szívszorító és gyönyörű látni azt a borzalmas küzdelmet, amely kitaszítottságot, de egyszersmind szabadságot is hoz Elsa számára.
Bár kétségkívül az idősebbik királylány karaktere hordozza a legtöbb lehetőséget, mégsem ő a Jégvarázs főszereplője, hanem a húga, Anna. Kezdetben még úgy tűnik, a lány jelentéktelen és unalmas a nővérét körülvevő varázslat mellett, később azonban kiderül, hogy neki is van egy értékes tulajdonsága: a végtelen szeretet. Anna, jó testvérhez méltóan titkolja nővére képességét gyerekkorukban; kitartóan várja őt, míg el vannak zárva egymástól, és gondolkozás nélkül Elsa keresésére indul a félresikerült koronázási ceremónia után. Ez a természetes, soha el nem múló érzés képviseli a mese – kissé közhelyes, de nagyon szép – üzenetét: ha szeretünk, mindenki másnál erősebbek vagyunk.
Ilyen jól eltalált főhősök mellé nagyon nehéz emlékezetes mellékszereplőket kreálni. Anna két hódolója, a herceg és Kristoff nem hagy bennünk mély nyomot, de Kristoff ügyetlen rénszarvasa is inkább csak kellemes, mint felejthetetlen perceket szerez. Ám Olaf, a nyárért rajongó hóember hihetetlenül ötletes figura. Leginkább egy elbűvölő, butuska kisgyermeket idéz, aki a napfény megszállottja, legfőbb vágya pedig, hogy a tengerparton süttesse magát vagy vadvirágos réteken szaladgáljon. Hol az orrát, hol pedig a fejét veszti el, amit nem lehet megállni nevetés nélkül.
A Jégvarázs legnagyobb erőssége természetesen a vizualitás, hiszen a telet valószínűleg még senki sem ábrázolta ilyen lélegzetelállítóan. A fehérbe borult, égig érő hegyek, a befagyott folyók, valamint a mély, kísérteties szakadékok tiszteletet parancsolnak és elkápráztatnak, a szépséges hópelyhek, jégkristályok és ezüstösen csillogó fák pedig játékra, mókázásra csábítanak. Ennek a csodavilágnak az összetettsége ölt testet Elsa képességében is: elképesztő, ahogy a szőke hajú lány szikrázó estélyit és jégpalotát varázsol magának, ugyanakkor félelmetes, ahogy fegyverként használja az erejét.
Felróhatnánk a Jégvarázsnak, hogy a már bevált Disney-közhelyekkel és az unalomig ismételt megoldásokkal dolgozik, mégsem tesszük. A mesét nézve szép lassan rájövünk ugyanis, hogy a hagyomány és az újítás ezúttal egymást erősíti. A mozi elején levetített Miki egeres kisfilm is erre hívja fel a figyelmet: a Get a Horse! címet viselő alkotásban egyszerre jelenik meg a klasszikus fekete-fehér, és a színes, 3D-s Mickey és Minnie, mégis egy kerek egész történetet lát a néző.
Jégvarázs (Frozen), 2013. Rendező: Jennifer Lee, Chris Buck. Író: Hans Christian Andersen. Forgatókönyvíró: Jennifer Lee, Shane Morris. Szereplők: Kristen Bell (Anna hangja), Jonathan Groff (Kristoff hangja), Idina Menzel (Elsa hangja). Forgalmazó: Fórum Hungary.
