Pattogó szikra
Képtelenség a Nappal szembe-
nézni, a fejet lehajtani nem
behódolás, úgy vakul, retinán
lézerpont, a megérzés, hogy új
Nap jön el, megérteni nem
szabad. Megérezni se. Te tudod,
a csont milyen, ha égetik, hogy
ül fel a test hamvasztókemencében,
mert felzsugorítja a gerinc gyors
izzása, mintha így támadna fel, mielőtt
porrá váltják sejtjeit. Nap is így
támad, vakon, csillagsejt mélyén
rozsdaszürke ölben pulzál a széle, mint
a szikra, osztódik földre, vízre, tűzre, tagról
tagra. Képtelenség a sejttel
szembenézni. A vak csíra úgy indul,
hogy meg se jött, úgy érkezik, hogy
el se ment. A hangja pattogó szikra. Fiam,
nem értem égsz, tudom, most pattogó
szikra, minden érted ég, ami elporlik,
most érted porlik el, hogy élj.
A fotó forrása a szerző honlapja.
