Az Orbán János Dénes nevéhez fűződő Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által, 150 millió forintos állami támogatással létrejövő Íróakadémia hírére reagáltak a már eredményeket felmutató, fontos pályakezdő írók közleményükben.
Írásunkban a napokban az irodalmi és kulturális életet felkavaró, Orbán János Dénes nevéhez fűződő Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által, 150 millió forintos állami támogatással létrejövő Íróakadémia hírére, és a hír megjelenését követő vitára reflektálunk. Mi, alulírott, egymástól független fiatal alkotók, úgy látjuk, az akadémia egyik célcsoportját képezzük; ez idáig nem volt lehetőségünk kifejteni észrevételeinket, kérdéseinket és kéréseinket, melyeket az alábbi cikkekre alapozunk:
Margóra kerülnek a fiatalíró-szervezetek?
„…fantáziánk mindig is több lesz, mint pénzünk.” – Interjú Orbán János Dénessel
Túlmennek a határon
Krusovszky Dénes: Kedves fiatal író, ne hagyd magad!
Magyar író kerestetik: 150 millió tehetségvadászatra
Orbán János Dénes: A művészet folyamatosan frissülésre szorul
1.) Fő igényünk olyan kulturális viszonyokat és irodalmi életet teremteni Magyarországon, amely nem politikai törésvonalak mentén szerveződik. Nem szeretnénk, ha bármilyen szakmai programban, szervezetben, kulturális kezdeményezésben való részvétel pártpolitikai állásfoglalást jelentene. Nem szeretnénk oldalakban, szekértáborokban, politikai érdekkörökben gondolkodni, nem szeretnénk, hogy adott helyekre azért ne mehessünk, adott beszélgetésekben azért ne vehessünk részt, adott emberekkel azért ne tarthassunk kapcsolatot, mert azzal politikai önmegbélyegzést érünk el. Úgy gondoljuk, hogy az egyik elsődleges küldetés lenne ezt a kettéosztottságot felszámolni. A rendszerváltás óta eltelt annyi idő, hogy a mi generációnk lehetne az első, ahol ez a polarizáltság megszűnik, ahol nincsenek vélt vagy valós „támogatottak”, „tűrtek” és „tiltottak”.
2.) Bár e levél fogalmazói közül nem mindnyájan vagyunk akár a FISZ, akár a JAK tagjai, tevékenységüket figyelemmel követjük, programjaikon részt veszünk, ez alapján pedig kijelenthetjük, hogy a „tehetséggondozást” (amellyel röviden összefoglalható az Íróakadémia profilja) magas színvonalon ellátja e két szervezet. Ide sorolnánk a Műút folyóirat Szöveggyár táborát és az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete által évente megrendezett kárpát-medencei diákírók és diákköltők találkozóját is, valamint további szerkesztők, költők nem intézményesített, a fiatal irodalom kinevelése és ápolása érdekében tett személyes fáradozásait is. Aggályosnak tartjuk tehát, hogy az Íróakadémia létrehozása előtt nem egyeztettek, és nem kérték ki szakmai véleményét az irodalmi tehetséggondozásban sok éve példaértékűen és megkerülhetetlenül tevékenykedő szervezeteknek és személyeknek.
3.) Jogosnak tartjuk azt a félelmet és felvetést az elmúlt évek kultúrpolitikai tervei és döntései alapján, amely arról szól, hogy egy látszólag ad hoc módon, figyelmetlenül létrejövő, szakmailag korántsem megalapozottnak tűnő kezdeményezésről van szó, egy olyan mesterséges módon létrehozott konkurenciáról, amelyet nem kizárhatóan pártpolitikai érdekek mozgatnak. Azért, hogy az ügyben tisztán lássunk és aggályaink eloszoljanak vagy megerősödjenek, esetleg árnyalódjanak, szeretnénk egy nyílt, személyes vitát kezdeményezni, amin az érintettek részt vesznek.
4.) Ebben a vitában szeretnénk, ha kérdés- és problémafelvetési lehetőséget kapna minden érdekelt, beleértve, akiknek szakmai sorsáról, előmeneteléről szó van, vagyis a fiatal, pályakezdő nemzedék.
5.) Véleményünk szerint első lépés a méltó, előítélet-mentes párbeszéd, lehetőleg nyilvánosan és személyesen, hisz egyértelműen egymás mellett való elbeszélés folyik a nyílt levelekben, az interjúkban és a kommentekben. (Szándékosan nem is nevezzük ezért közleményünket nyílt levélnek: reakciót, válaszokat személyesen várunk.)
6.) Amennyiben minden érintett hajlandó a témáról szóló kerekasztal-beszélgetésre, kérjük, jelezzék. A gyakorlati feltételek biztosítását és a szervezést, mint független fiatal pályakezdők, szívesen magunkra vállaljuk.
Budapest, 2016. január 20.
A közlemény megfogalmazói:
Biró Krisztián, Dobány Péter, Kovács Márton, Szurdi Panni, Vida Kamilla
(Kapcsolat: fiatalirodalom@gmail.com )
A kezdeményezéshez csatlakoztak: Asbóth Balázs, Bende Tamás, Borda Réka, Braun Barna, Csete Soma, Csombor Rita, Drábik Janka Dorottya, Egri Dorottya, Eőry Zsófia, Farkas Kristóf, Fehér Renátó, Ferencz Mónika, Ferencz Orsolya, Gál Soma, Gelencsér Milán, Hegedüs Benjámin Jutas, Hepp Iván, Hódi Virág Noémi, Horváth Eszter, Horváth Imre Olivér, Hubai Gábor, Hutvágner Éva, Hyross Ferenc, Juhász Erika, Juhász Tibor, Jusztin-Horváth Dorottya, Katona Ágota, Kopcsányi Lilla, Kozma Leila, Körtesi Márton, Lengyel Flóra, Luterán Lajos, Mátyás Ferenc, Miklya Csanád, Miklya Emese Sára, Mikos Ákos, Mohácsi Balázs, Molnár Levente, Mucha Attila, Munding Márton, Nagy Dániel, Pálinkás Anna, Papp Katalin, Paszterkó Viktor, Polák Péter, Rákóczi Zoltán, Sándor Júlia, Seres Lili Hanna, Stermeczky Zsolt Gábor, Szabady Shira, Szabó Imola Julianna, Szegedi Fanni, Szenderák Bence, Székely Örs, Tillmann Ármin, Tímár Benjámin, Tóth Kinga, Tóth Roland, Tuza Mónika Tünde, Őry István, Új Krisztina, Vajna Ádám, Varjú Dániel, Vas Máté, Zilahi Anna.
További csatlakozók a Kodolányi János Főiskola szépírókurzusának hallgatói: Bauer Krisztina, Dunaveczki Anikó, Karacs Andrea, Major Eszter Anna, Molnár Zsolt Artúr, Nagy Gergely, Nagy Izabella, Orosz Adél, Őszi Róbert, Rózsa Boglárka, Varga Lilla.
