A 2016-os Lipcsei Könyvvásár hivatalos magyar programjában szinte azonos mértékben van jelen a líra és a próza: Kemény István és Nemes Z. Márió mellett Dragomán Györggyel és Totth Benedekkel találkozhatnak az érdeklődők – olvasható a Balassi Intézet honlapján. A könyvvásár március 17. és 20. között tart majd.
Kemény István A királynál című kötetének fordítása tavaly jelent meg a berlini Matthes & Seitz Kiadónál Monika Rinck és Kalász Orsolya fordításában (Ein guter Traum mit Tieren, Matthes & Seitz Berlin, 2015). A kötetről a következőket írta a Magvető Kiadó: „Kemény István minden könyve expedíció a szavakból teremtett világ dzsungelébe. Nem bozótvágó késsel: varázsigékkel dolgozik. Nem utat tör magának, hanem az elképzelt helyre varázsolja magát, és mindenki mást, aki vele tart. Versei lassan, sokadik olvasásra tárják fel rejtett értelmüket, mégis, már a nyitó sortól kezdve azonosítható dallamuk, lüktetésük van – előbb a fül érti meg, csak azután a szem. Az első olvasás könnyen átsiklik e rejtőzködő belső jelentés fölött, mert a felület megtévesztésig hasonlít a szokványos, hétköznapi mondatokból álló szövegekre. És teheti mindezt azért, mert ez a líra tökéletesen, határtalanul, visszavonhatatlanul szabad. Például ki gondolta volna, hogy pont a szelíd Kemény fogja a magyar közéleti költészetet megújítani Búcsúlevél című versével? Kiderült, van olyan erős, hogy ezt a terhet, ha tetszik, keresztet is elbírja. Nem hogy elbírja, de könnyedén, mégis méltósággal viszi tovább, mert valakinek ezt is meg kell tennie. Egy könyvről könyvre építkező, mindig megújuló költészet fejlődésének szemtanúi lehetünk mi, elvarázsolt olvasók”. A kötet az AEGON Művészeti Díj döntőse volt 2013-ban.
Az 1982-es születésű, az ELTE bölcsészkarán filozófiából doktorált Nemes Z. Márió írásai az összes fontos folyóiratban és antológiában szerepeltek már, verseskötetei Alkalmi magyarázatok a húsról (2006, JAK-füzetek), Bauxit (2010, PRAE.HU-Palimpszeszt) és A hercegprímás elsírja magát (2014, Libri) címmel jelentek meg. Legújabb kötetének „versei sokszor szó szerint húsba vágnak. Felhasítják a kedélyes és civilizált képet, amit a tükörben olyan féltve őrzünk magunkról, és kényszerítenek rá, hogy mögé nézzünk. Mert testben élni nem csak játék és mese, hiába tűnnek a költő versei néhol groteszk és szürreális tündérmesének. Mi vagyunk a kardnyelő huszár, és mi vagyunk Hany Istók is, aki az embermester füttyét meghallva nekilát harcsát belezni. Új kötetében a kortárs fiatal költészet egyik legmeghatározóbb szerzője a saját test és a szeretve gyűlölt Másik élveboncolása után tágasabb horizontokat mér fel, mint eddig. Terítékre kerülnek Magyarország véres nemzeti mítoszai és sorskérdései éppúgy, mint az emberi együttélés gyilkos mechanikája. Verseit olvasva sokszor feltör belőlünk a keserű nevetés, de utána hamar elfog minket a kétely, hogy vajon megbízhatunk-e a saját szerveinkben” (Libri Kiadó).
Dragomán György előző regénye, A fehér király hatalmas sikert aratott német nyelvterületen: többek között első helyen végzett a független kritikusok és könyvforgalmazók szavazatai alapján összeállított ún. ORF-Bestenliste rangsorolásán, amely az adott hónap legújabb megjelenéseiből válogat (2008. július). Ugyanezt az előkelő helyezést érte el idén januárban új könyve, A máglya német fordítása is (Der Scheiterhaufen, Aus dem Ungarischen von Lacy Kornitzer. Suhrkamp, 2015). „Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.” (A Magvető Kiadó honlapjáról)
Totth Benedek Holtverseny című regénye a a 2014-es év egyik legnagyobb könyves meglepetése volt. Az 1977-es születésű neves műfordító, aki többek között Cormac McCarthy köteteit ülteti át magyar nyelvre, elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat. A díj egyik kiemelt támogatója a Balassi Intézet, amely a győztes könyvből próbafordítást készíttet a külföldi könyvfesztiválokra. Így szerepelhet Totth Benedek a Lipcsei Könyvvásár idén indítandó Nemzetközi Book Pitch formátumában, amelynek keretében közép-, kelet- és észak-európai szerzők mutatkoznak be irodalmi ügynökök és lektorok előtt. A Holtverseny fülszövege: „Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.”
A 2016-os Lipcsei Könyvvásár magyar irodalmi programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Balassi Intézet – Publishing Hungary és a Collegium Hungaricum Berlin szervezésében rendezik meg.
A teljes program Iide kattintva olvasható!
