Lilás fényjátékban úszó terem, pultnál kígyózó tömeg és tömött széksorok fogadták azokat, akik március 18-án, péntek este ellátogattak a Lovardába. A III. Debreceni Slam Poetry Verseny döntője a KULTOK V. kísérőrendezvényeként valósult meg, és témájában is igazodott a programsorozat koncepciójához. A brandépítés és az irodalom kapcsolatát vizsgáló előadások helyett este a slam szövegek tették fel a kérdést: mit jelent a „kultikon” jelensége?
A DUB Székház zenészei, Kisszántó és Dr. Juzztice remek atmoszférát teremtettek, fokozatosan kapcsolódott össze zene és szöveg, az egymásba játszott különböző szólamok izgalmas keretet adtak az estének. A jól összeszokott műsorvezető páros, Marczin I. Bence és Kovács Eszter Csilla viccelődéseire is könnyedén rákapcsolódott a nézőközönség. A pörgős és feszes versenyt az ötfős zsűri két vendége, a Slam Poetry Magyarország oszlopos tagjaiként sokak által ismert Csider István Zoltán és Gábor Tamás Indiana nyitotta meg. Csider egy Miatyánk-parafrázissal köszöntötte a „kálvinista Rómát”, Indiana pedig egy szürreális álomképet tárt elénk.
A tizenkét döntőbe jutott versenyző különböző módokon igyekezett felfejteni a kultikonok mibenlétét. A megközelítések sokfélesége ellenére több hasonlóságot is mutattak a szövegek: az olyan nagy költőóriások, mint Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János és Illyés Gyula verssorai visszatérő elemei voltak az előadott slameknek. A tizenkét produkció egyaránt merített a magas- és populáris kultúra regisztereiből; a történelmi és aktuálpolitikai utalásokkal átszőtt előadások között mindenki találhatott kedvére valót.
Horváth Imre Olivér az Ibolya Söröző alkohol áztatta asztalait idézte meg, majd onnan invitálta időutazásra a közönséget, a nagy elődökhöz, többek között Rimbaud, Platón és Radnóti élettörténetéhez, sikereihez és kalandjaihoz mérte karakterét, arra a kérdése keresve a választ, hogy mit kellene tennie ma egy költőnek ahhoz, hogy napjaink ikonikus alakjává váljon. Bégányi Dániel előadásában ugyancsak egy tépelődő és bizonytalan karaktert ábrázolt, viszont már nem a pályája elején álló költőt mutatta meg, hanem a már befutott, mégis esendő művészt. „Néztek rám, mint az ellenőrök, és tudom, hogy van tehetségem, de elfelejtem, hogy melyik zsebembe tettem.” Produkcióját a zsűri dicséretben részesítette. Asbóth Balázs magabiztos lezserséggel ragadta magához a mikrofont, s kalauzolta a közönséget egy speciális Star Wars univerzumba: szövegében Dart Vader alakját választotta „sötét” ikonjául. Ehhez mérten főként filmes, popkulturális utalások szervezték a slamjét.
Polgár Tóth Tamás produkcióját az eredményhirdetés előtt Csider István Zoltán és Indiana külön kiemelte. Egy (sztereo)tipikus hazai költő/író alakját tárta elénk, képeiben, tematikájában egyaránt megjelenítve és karikírozva az ide kapcsolódó, köztudatban élő hiedelmeket. Somogyi Tibor a tőle megszokott módon és virtuozitással főképp a szóviccekre helyezte a hangsúlyt. Az egyetlen női versenyző, Gömöri Eszter bár nem dolgozott annyi szójátékkal, szövege szintén halmozásos alakzatokból szerveződött, és a kultuszos látásmód legyőzhetetlenségét és egyetemességét többször is kiemelte: „Még a Pál utcában is a kult az új gitt.” Bájer Máté bőrkabátban, fejét lehajtva, a közönségnek háttal kezdett bele a szövegébe: „Háttal nem kezdünk mondatot…” Az egész előadás alatt, de különösen a mindennapi jelenségek kifigurázásakor a közönség ujjongással és csettintgetéssel jelezte tetszését. D. Nagy Bence slamjében Schrödinger macskája került a középpontba. Gondolatkísérlete arra az abszurditásra mutatott rá, hogy a macska – jelen esetben a kultikon – élő vagy holt, sikeres és sikertelen állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki, ezzel téve relatívvá a kultusszá válás lehetőségeit és minőségét.
A slammerek sokféleképp közelítették meg, illetve definiálták a kultikonokat, illetve sokféleképp értékelték jelenlétüket és jelentőségüket. Szövegeiket különbözőképp ítélte meg a hallgatóság, de a közönség visszajelzései és a pontszámok között nem mutatkozott túlzottan nagy eltérés. A zsűritagok összegzéskor a női slammerek hiányát rótták fel, illetve megjegyezték, hogy a szójátékok sok esetben mintha háttérbe szorították volna a tartalmat. Az összességében mégis pozitív értékelés után Csider és Indiana újból mikrofont ragadott, majd az addig sorsolásra használt kalappal a fején Marczin I. Bence és Kovács Eszter Csilla eredményt hirdetett.
A jó hangulatú estén második helyezést ért el, egyúttal a sub.hu különdíjasa is lett Bégányi Dániel, és megosztott első helyezésben részesült D. Nagy Bence, valamint Bájer Máté. A versenyt követően a Dj pultban állomásozó lemezlovasok szolgáltatták tovább a zenét.
III. Debreceni Slam Poetry Verseny Döntő, Debrecen, Lovarda, 2016. március 18.
A képeket Gyapjas Sándor készítette.
