Mindig kellemes érzés tölt el, amikor Debrecenbe érkezem. Az esős idő sem változtatta meg ezt a visszatérő érzést legutóbb, kárpótolt érte a rengeteg barát és ismerős jelenléte, akikkel sajnos ritkán tudok találkozni a távolság miatt. Nagyon összetartó közösség, sok közös programmal, kedden is egy ilyen esemény sűrűjébe csöppenhettem, hiszen március 29-én egy este alatt három különböző irodalmi programot is egy tető alá hoztak a Nagyerdei Víztoronyban.
Mindenki megtalálhatta a számára megfelelő rétegét az irodalomnak, hiszen volt itt minden: vers, slam, novella, lapszámbemutató, egy új online kulturális oldal bemutatkozása, sőt, még felolvasószínház is. „Így megy ez vidéken” – mondta viccelődve Marczin I. Bence. A „vidéki” kultúra most sem okozott csalódást, hiszen Debrecenben sok más várossal szemben pörög a kulturális élet – gondoljunk csak a nemrég lezajlott KULTOK-ra.
Az estet Polgár Tóth Tamás nyitotta meg és moderálta, ő mutatta be az Amúgy online folyóirat új lapszámát is. Tőle tudhattunk meg néhány információt az új rovatokról, illetve bemutatta a közönségnek a versrovat új szerkesztőjét, Sebők Györgyöt is. Ezt követően Fodor Dorka Űrutazás címen megjelent versét, Adorján Imola pedig egy japán novella fordítását olvasta fel, majd Somogyi Tibor slamjében arra biztatott minket, hogy legyünk önmagunk példaképei.
Ezzel a könnyed hangulattal szinte észrevétlenül eveztünk át a következő programpontra, amikor is Ország Borbála és B. Zetas Péter képviseletében a nemrég megalakult ContextUs mutatkozott be a debreceni közönségnek. Nem véletlen, hogy pont Debrecenbe kaptak meghívást, nem véletlen, hiszen mind a főszerkesztő, mind pedig a rovatszerkesztők nagy része a Debreceni Egyetem bölcsészkaráról került ki. A moderátor Hepp Iván volt, aki egy rövid bemutatkozást kért mindkét szerkesztőtől. Ország Borbála a Gasztro Art és a KV mellé rovat szerkesztője, Zetas Péter pedig a „mindenes”, hiszen főszerkesztőként előfordul, hogy egyes rovatokba is „be kell dolgozni”-a. A moderátor ezután arra kérdezett rá, hogy a szerkesztők véleménye szerint miért volt szükség még egy online kulturális folyóiratra. Elmondásuk szerint a Máró rovat miatt különleges ez az oldal, hiszen céljuk a tehetséges roma fiatalok bemutatása, ezzel akarják lerombolni az emberek berögzült negatív sztereotípiáit a kisebbségről, miközben erősíteni kívánják azt a szabályt, hogy kivétel mindig van. Emellett kiemelték még a budapesti Rombusz Műhely fontosságát, amelyek végső soron a ContextUs az online tere. Csütörtökönként különböző kulturális programokat szerveznek ott, jelenleg Így dicsérjük Erószt címmel fut egy sorozat, amelynek az eseményeire a testet, az erotikát és a szerelmet középpontba állító művészek kapnak meghívást.
Sok más tervük van a jövőre nézve, például nemsokára szerveznek egy „versaukciót” is, az ebből befolyt pénzt pedig a Romaversitas Alapítványnak adományozzák majd. Zetas igen büszke erre az eseményre, hiszen jelentős kortárs költők fogadták el meghívását, így a várható létszám miatt ez a program kivételesen nem a Rombusz Műhelyben lesz, hanem az Aurórában. Ezen kívül „verskommandóra” készülnek Debrecenben és Budapesten, az „irodalmi TEK” annyiból áll, hogy a város néhány pontján verseket olvasnak és osztogatnak, ezzel is népszerűsítve az irodalmat. Készülnek még a Nemzetközi Romanapra, amit idén először Debrecenben is megrendeznek Ország Borbála közreműködésével. Szeptembertől pedig a Rombusz Műhely újabb rendezvénysorozatba vág bele, amely az identitás problémája köré szerveződik majd.
Elmondásuk szerint várnak új embereket a már meglévő bázisszerzők közé, mindenféle cikkre, tudósításra, jó versekre nyitottak a szerkesztők. A megjelenő írások jellemzője, hogy inkább lazább szerkezetűek, de természetesen a szakmaiság határain belül. Utolsó kérdésként merült fel, hogy milyen pozitívumok, esetleg csalódások érték a szerkesztőket az indulás óta. Ország Borbála egyedül azt nehezményezte, hogy néhány szerkesztő, illetve szerző nem tudta pontosan, hogy mire vállalkozik, nem gondolt bele, hogy ténylegesen mennyi munkával jár egy ilyen oldal működtetése, ezért „lemorzsolódott” a csapatból – a többiek rovására. Rengeteg munka van a lappal, de egy idő után megtérül a sok-sok befektetett energia, illetve a pozitív visszajelzések motiválják a meglévő szerkesztőket.
Lezárásképpen Somogyi Tibor Front van című drámáját mutatta be felolvasószínház formájában Fábián Anna Dominikával és Marczin I. Bencével közösen. Ez a szerző ötödik drámája, amit az Okuláré Projekt pályázatára írt, a megadott témakör a háború volt. A műben nem a szó szerint értelmezett háború képe jelenik meg, hanem annak egy metaforikus értelmezése. A dráma egyaránt aktuális mind a jelenben, mind pedig a múltban, hiszen a társadalmon belül kialakult ellentétek (férfi–nő, idős–fiatal, jobb és baloldali politika) közötti „frontvonalat” szemlélteti egy mindennapi keretbe csomagolt szituáción keresztül. Sajnos a szomszédok közötti háborút egy macska egyik élete bánta. A kilenc közül.
KULTerdő: #Amúgy, #ContextUS, #Front van, Debrecen, Nagyerdei Víztorony, 2016. március 29.
A fotókat Áfra János készítette.
