Józanságlabirintus
(harmincnegyedik próbálkozás)
De itt még mindig
a délelőtti áhítat, ez a bénító ütem,
ahogy a füst visszahull a csikkek
közé. Ilyen lehet a tetten értek
magányossága, a bögrével kézen fogva
a konyháig, kimérten és összegyógyulva.
Idős házasok sétálnak így.
Ebből kell túlélni a napokat,
spórolni az örömökkel, gyámkodni
a romok fölött; végre őszintén
bevallani valakinek: a versek nem is
történtek meg igazán.
