Idén immáron 26. alkalommal valósult meg a Tartóshullám Mediawave Együttlét, melynek otthonául ezúttal is a komáromi Monostori Erőd szolgált. Az otthon szót szándékosan használtam, ugyanis az esemény egyik alappillére a családiasság. Egy olyan rendezvényről van szó, amely nem kifejezetten a bulizásra épül, ahogy más nagyobb fesztiválok, hanem a kultúra, a különböző médiumok és azok felhasználási formái kerülnek előtérbe.
Az érdeklődők ezúttal is számtalan programmal találkozhattak, választásra bőven volt lehetőség. A probléma, már ha problémának nevezhetjük, a párhuzamosan futtatott események miatt léphetett fel, ugyanis választás elé került a látogató. Filmvetítés, zenei programok és képkiállítások mellett különböző workshopokra is lehetett jelentkezni.
Kezdjük az elejétől (vagy valami ilyesmi): tekintve, hogy a munkahét közepén indult a fesztivál, a nyitónapon relatíve kevés látogató érkezett, és nyilván az esős idő sem segített a helyzeten, de mindezen túl mégis sikeresen megalapozta a hangulatot. Ha már a fesztiválfílingről volt szó, akkor ahhoz hozzátartozik, hogy a „rajongók”, még ha csak látásból is, de már ismerik egymást, így egy bólintás, egymás segítése és egy-egy mosoly gyorsan össze is rázza a közösséget. És azok, akik először járnak az eseményen, gyorsan bekapcsolódhatnak az egészbe. Az estet a Tudósok zenekar, profán, szókimondó koncertje zárta, majd jöttek a már elmaradhatatlan sörözős/borozós beszélgetések.
A fesztiválozók szemszögéből az események igazából a csütörtöki és pénteki napon indultak be. A zene iránt érdeklődők számtalan zsáner közül válogathattak, így a jazz, a punk és maga a népzene is kiemelkedő szerepet kapott, így mindenki megkaphatta a maga kedvencét, de talán sokkal érdekesebbek a koncerteket követő „random” jammelések, amikor különböző zenészek állnak össze, kortól, kultúrától függetlenül, így igen érdekes dallamvilágok születhetnek egy-egy adott régió jellegzetesebb zenei megoldásaival fűszerezve.
A fesztivál másik fő vonulatát a filmvetítések képezték, ezek tematikus blokkokba voltak összeválogatva – animációs filmek, kísérleti filmek, táncfilmek, dokumentumfilmek –, így itt is mindenki megtalálhatta a neki tetsző alkotást. Ezek között nem csupán magyar, hanem nemzetközi alkotások is szerepeltek, az összeválogatott anyag pedig – ahogy azt már megszokhattuk – idén is erős volt. A nemzetközi mezőnyből kiemelném a Kutyaidomár (r.: Jean-Alain Laban), a Film a világ végéről (r.: Gheorghe Preda), a Vörös Kutyák (r.: Anne Chlosta), és a Nabilah (r.: Paul Meschuh) című filmeket. A magyar rövidfilmek is nagy sikernek örvendtek, közülük kiemelkedett Nagy Viktor Oszkár Hivatal című alkotása, Csoma Sándor Tabula Rasája, a Remény (r.: Szirmai Márton) és a Piszkos munka (r.: Füzes Dániel). Míg az első kettő reális helyzeteket ábrázol, addig a Remény Tim Burton filmjeinek abszurditását idézi meg, Füzesi Dánielé pedig megoldásaiban erősen merít Guy Ritchie Blöffjéből, de mindkét esetben a hazai miliő idéződik meg. A rendezvény utolsó napján kiosztották a filmes díjakat, melyek nyerteseit egy blokkban meg is tekinthettek a látogatók, ugyanekkor a Párhuzamos Kultúráért Díj is gazdára talált.
A fesztivál életében van egy érdekes hagyomány, ez pedig a már „szokásos” házasságkötés. Tavaly egy bolgár pár kelt egybe, idén egy argentin-magyar esküvőnek lehettek tanúi a fesztiválozók. A zenei hátteret a győri Köcsögök és Dudák Néptáncegyüttes a dunaszerdahelyi Csallóköz néptáncegyüttessel közösen biztosította, kiegészülve a Csallóközből érkező nádszegi hagyományőrzőkkel.
A fesztivál utolsó napján az Aurora zenekar lépett fel, és az erősen megcsappanó közönségnek egy remek koncertet adott. Zárszó: akit érdekel a kultúra, a filmek, a zenei sokszínűség és természetesen remek társaságra vágyik, az mindenképpen próbáljon meg jövőre elmenni a következő akcióra. A Mediawave Együttlétet kár volna kihagyni.
Mediawave Együttlét, 26. Nemzetközi Film és Zenei Együttlét, Monostori Erőd, Komárom, 2016. április 27 – május 1.
A fotókat Konkoly-Thege György készítette.
