Napjaink egyik legjobb rockbandája, a Foals adott felejthetetlen koncertet a Budapest Parkban, mindennel együtt pedig a nyár egyik legjobb buliját köszönhetjük a szervezőknek. Az előzenakarok ugyanis nem kisebb nevek voltak, mint a Slaves és a Crystal Fighters. A névsor méltó a Sziget ráadásnapjához, a produkciókból nem sajnáltak ki semmit.
Késő délután a brit Slaves zavarta meg a Budapest Park impozáns csöndjét, a szállingózó vendégekre iszonyatos erővel csapott le a megalkuvást nem tűrő punk zenéjük. Az angol duó négy éve alakult, és korábban már léptek fel az A38 Hajón is. Isaac Holman napjaink egyik legérdekesebb frontembere, egy koncert alatt szerintem átlagosan három-négy kilót fogyhat. Az állva dobolás és az ordítva éneklés nem kevés energiát felemésztő kombóját választja fellépésről fellépésre.
A Crystal Fighters fellépése részemről a felejthetőbb kategóriába sorolható. A tingli-tangli indie zenét játszó banda végignyomta az összes slágerét, de például a dob sokszor elnyomta az éneket, szóval meglepő hangosítási problémák is felmerültek. Egy produkció erejét szinte mindig a frontember egyénisége határozza meg, a Crystal Figthers hippi ruhába öltözött integető, ugrándozó énekese viszont számomra inkább elvett, mintsem hozzátett volna az élményhez.
Ez már kevésbé mondható el Yannis Philippakisról, a Foals görög származású frontemberéről. A főműsorszámra teljesen megtelt a Park, az oxfordi banda pedig nem sokat teketóriázott, rögtön belecsapott a buliba leghíresebb számaikkal. Igazából annyi slágergyanús számuk van, hogy csak azokból meg lehet tölteni egy másfél órás szettet – így is tették.
A visszataps előtti What Went Down talán az évtized egyik legerősebb rock száma lett, és ahogy tavaly a Szigeten, úgy most is végül a közönségben kötött ki Yannis. Egyébként az egész koncertet fókuszálva, de mégis könnyed módon nyomta végig a banda, egy csepp erőlködést nem lehetett látni rajtuk.
Az utolsó három szám valódi örömjáték volt, a Two Steps, Twice 8 évvel a megjelenése óta a Foals legkultikusabb, koncertzáró száma, a maga energiával teli egyszerűségével. Aki egy kicsit is érzékeny a gitárzenére, annak feltétlenül el kell látogatnia egy Foals-koncertre, szerencsére mostanában elég gyakran járnak felénk.
A bulit a magyar Tesco Disco hajnali ájulásig tartó dj-zése zárta, méltóképpen. Nehéz lesz majd űberelni ezt az estét, ha valaki az év legjobb szabadtéri buliját akarja megrendezni.
Foals, Crystal Fighters, Slaves, Budapest Park, Budapest, 2016. augusztus 17.
