Immár hagyomány, hogy minden év októberében világhírű hárfások látogatnak el Gödöllőre az MVM Koncertek keretében. Idén október 7. és 9. között 18. alkalommal rendezik meg a Királyi Kastélyban a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivált. Hogy milyen programokkal várja látogatóit a tizennyolc évvel ezelőtt életre hívott hárfafesztivál, beváltotta-e az évek során a hozzáfűzött reményeket, milyen szerepet játszik a rendezvény abban, hogy a nemzetközi hárfás-életben Magyarország az élmezőnybe kerüljön, és milyen profittal jár a gyermekkorban megkezdett zenei nevelés, arról Vigh Andrea hárfaművésszel, a fesztivál alapítójával, művészeti vezetőjével, a Zeneakadémia rektorával beszélgettünk.
KULTer.hu: Mindig van valami gondolati magva, összetartó ereje a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválnak. Idén mi lesz ez?
Világsztárokkal fémjelzett koncerteket tartunk, kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy szombat és vasárnap délelőtt gyermekeknek szóló ismeretterjesztő programok kerüljenek terítékre, hogy ifjú tehetségeket mutassunk be, illetve hogy a hárfát, ezt az ötezer éves múltra visszatekintő hangszert közelebb hozzuk a fesztiválra látogatók számára.
KULTer.hu: Mely szerzők kompozícióit hallhatja a közönség?
A fesztivált pénteken este 19 órakor nyitjuk meg – Szabadi Vilmos hegedűművész és jómagam lépünk színpadra Romantikus Fantáziák című koncertünkkel, amely a korszak legkiválóbb szerzőinek – Spohr, Saint-Saëns, Csajkovszkij, Smetana, Bizet és Grandjany – kompozícióit vonultatja fel.
A világ legjelentősebb pódiumain koncertező 26 éves Alekszander Boldacsev Orosz-est című hangversenyén többek között Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij, Rahmanyinov és Prokofjev alkotásai lesznek hallhatók. A fesztivált október 9-én Catrin Finch hárfaestje zárja, a műsorban Bach zenéjétől Piazzola tangójáig szólalnak meg remekművek. Vasárnap délelőtt A hárfa sokszínűsége című ingyenes hangszerbemutató koncert keretében történeti utazásra, ha úgy tetszik, kalandtúrára invitálom a gyerekeket és szüleiket – a fiatalok testközelben találkozhatnak a különleges hangszerrel, számukra Gulyás Csilla hárfaművésszel tartunk kurzust a gyerekkoncertet követően.
Minden évben rendezünk hangszerkiállítást – itt nyílik lehetőség a hangszer különböző típusaival való ismerkedésre, azok kipróbálására, megérintésére. A látogatók Anne-Marie és Gérard David (Svájc), valamint a Salvi, a Lyon&Healy és a Camac hárfagyárak hangszereit ismerhetik meg.
KULTer.hu: A fiatal tehetségek segítése nem csak a Zeneakadémia, hanem a hárfafesztivál szívügye is. Ezúttal ki lesz az a fiatal tehetség, aki bemutatkozási lehetőséget kap?
Idén Farkas Mira, a Fischer Annie-ösztöndíjas, Junior Prima-díjas kiváló tehetségű hárfaművész koncertjét hallhatja a közönség – Debussy, Borne és Saint-Saëns zeneművei csendülnek fel Itzés Gergely (fuvola) és Krähling Dániel (brácsa) közreműködésével a Lovardában.
KULTer.hu: Milyen szerepet játszik ez a fesztivál abban, hogy a nemzetközi hárfás-életben Magyarország az élmezőnybe kerüljön?
A Gödöllői Királyi Kastély emelkedettséget sugall, a fesztivál színvonalban, szakmai minőségben, színességét és tartalmát tekintve is a legtöbbet nyújtja. Az idelátogató művészek, hárfagyártók, valamint a közönség külföldi tagjai fesztiválunkat Európa három legjobbja közé sorolják, világszinten pedig az első ötben vagyunk számon tartva. Az emberek most már szeretik és ismerik ezt a háromnapos rendezvénysorozatot, előszeretettel váltanak rá jegyet, magyarán – csúnya kifejezéssel élve – eladható. Tizennyolc év után sikerült elérnünk azt, hogy a hárfára már nem egyfajta misztikus köddel körüllengett, egzotikus hangszerként tekintenek, ráadásul adataink vannak arról, hogy sok gyerek (és felnőtt) a fesztiválnak köszönhetően kezdett el hárfán játszani. Úgy vélem, ez abszolút egzakt módon jelképezi a rendezvény sikerességét.
KULTer.hu: Nemrégiben készítettem interjút a Virtuózok második évadának győzteseivel, Kökény Tamással és Holozsai Eszterrel, és megmondom őszintén, hogy engem megdöbbentett kettejük intelligenciája, észjárása, illedelmessége. Olyan szókinccsel bírnak, amelyet sok felnőtt megirigyelhetne. Ön szerint mennyiben befolyásolja e tulajdonságok kialakulását a gyermekkorban megkezdett zenei nevelés?
Régóta tudjuk, hogy a zenetanulás transzferhatásai páratlan értékűek. A zene fejlesztő hatása azonos pillanatban kapcsolja össze a legtöbb idegpályát. Azt szoktam mondani, hogy a zenélés az egyik legabsztraktabb művészeti terep – a vizualitás, a belső hang és a finommotoros mozgás együttes, egyszerre összeállt jelenléte jellemzi. Aki nem hivatásául választja a muzsikusságot, hanem „csak” részt vesz az óvodai és az iskolai zenei képzésekben, az mind kreativitásban, mind pedig befogadóképességet, memóriát és problémamegoldó készséget illetően messze túlszárnyalja azokat az embereket, akik nem részesültek ilyesmiben. Ezek mérhető adatok. A Zeneakadémia a Városmajori Gimnáziummal, a Kós Károly Ének-Zene Emeltszintű Általános Iskolával és a Városmajor utcai Óvodával lépett stratégiai szövetségre a Kodály-módszer gyakorlati megújítása, és a magyar ének-zenei közoktatás teljes vertikumát reprezentáló mintatagozat létrehozása céljából. A Magyar Tudományos Akadémia két éve regisztrálja a gyermekek fejlődési eredményeit, s kiderült, hogy azokban az alsó tagozatos osztályokban, amelyben a gyermekek kevesebb óraszámban tanulnak számtant, de zenei képzésben vesznek részt, lényegesen jobb eredményt értek el, mint a számtant magasabb óraszámban tanulók.
KULTer.hu: Ha már a számtant említette… Sosem akart matematikus lenni?
Nem, de rajongtam a természettudományokért, legfőképp a biológia érdekelt. Utolsó pillanatban, tizennégy éves koromban érett meg bennem az az erős belső indíttatás, hogy mégis inkább a zenével szeretnék foglalkozni. Már egészen fiatalon zongorázni tanultam, B tagozatos voltam (zenei pályára képességeim okán alkalmas), versenyeket nyertem. A harmadik kerületi Till Ottó-féle nagy múltú zeneiskolából a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételiztem, ahol azt javasolták a tanáraim, hogy bár remekül zongorázom, próbáljam meg inkább a hárfázást. Abban az időben ugyanis még nem volt belőle alapfokú képzés. Innen aztán egyenes út vezetett a Zeneakadémiáig és a diplomáig. Úgy gondolom, jól döntöttem.
KULTer.hu: És mitől lesz valakiből jó hárfaművész?
Alapvető fontosságú a zenei képességek megléte, a ritmusérzék, a hallás és a manuális adottságok. A tehetség alapvetés, azonban én legalább ilyen fontosnak tartom a szorgalmat és az elhivatottságot, tudniillik egyik a másik nélkül nem működik. Fontos, hogy a zenei pályára készülő gyermeknek legyen ereje szorgalmasnak lenni, mert befektetett munka nélkül a tehetség önmagában semmit nem ér.
KULTer.hu: Ez a sportra is igaz.
A hangszeres munka mögött óriási sportteljesítmény van. Amikor egy művész kimegy a színpadra, a legprofesszionálisabb eszköztárral kell legyen felvértezve – hogy a hangszerével ki tudja fejezni a zenei elképzeléseit, érzelmeit, gondolatait. Ehhez pedig megfelelő fizikummal is kell rendelkeznie. Ezért minden tanítványomat sportra buzdítom. Egy Zeneakadémián előadott szólóestem után jómagam legalább másfél-két kilóval vagyok könnyebb, mint a produkció előtt. Ez nem kevés.
KULTer.hu: A Prima Primissima Alapítvány szeptember 13-án jelentette be a 2016-os Prima Díjasokat, azaz a Prima Primissima Díj jelöltjeit. Zeneművészet kategóriában ön, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester és Balázs János Liszt-díjas zongoraművész vívta ki a zsűri elismerését. Mit jelent mindez az ön számára?
Óriási megtiszteltetés és nagy bizalom egy ilyen jelölés. Külön öröm, hogy Medveczky Ádám tanár úrral és Balázs János zongoraművésszel együtt lehetünk ennek részesei. Úgy érzem, mi egy család vagyunk, s az is fantasztikus, hogy mindhármunkat a Zeneakadémia köt össze. Medveczky Ádámtól rengeteget tanultam, s tanulok a mai napig, ráadásul remek kolléga. Ha meglátjuk egymást a folyosón, már szaladunk is, hogy üdvözöljük egymást. Balázs János egy ifjú titán, zseniális muzsikus. Öröm benne lenni egy ilyen csapatban. Hogy ki lesz közülünk Primissima, az a közönség szimpátiáján is múlik, de én úgy érzem, már mindhárman nyertünk. Remélem, hogy továbbra is méltóak leszünk e megtisztelő címre. Én a jövőben is igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy zenei területen a legtöbbet adhassam.
A fotókat Felvégi Andrea készítette.
