ikrek
K nem kedvelte hogy vonzódom a deviáns alakokhoz hogy iszákos
szifiliszes költők állnak előttem példaként mert ő két lábbal állt a földön
akárcsak E bár míg K igen gyakorlatias volt E-ről ez nem mondható el
lassú és szétszórt és magának való aki előtt nem volt női példa mert korán
árvaságra jutott s a bizalom sem erőssége bár ettől még lehetne rend- és
tisztaságszerető nem csak kifelé mutatni némi megbízhatóságot s nem
elkúrni az életet lejönni a versírásról sőt az olvasásról is milyen szánni
való ez a zabálásba menekülés ez a fiatalon elhízott test és szellem a sivár
lélek de állj! nem ítélünk bármekkora is bennünk a szánalom inkább
köszönettel tartozunk hogy akaratlanul is elindítottak egy valaha félbehagyott
úton újra s erről nem is kell tudniuk így áll helyre a világ egyensúlya mert
ha valahol valakik a lejtőre állnak másnak emelkednie kell ha nem is akar
mert hiányzik belőle a becsvágy a versenyszellem a küzdeni vágyás
egyáltalán lassan minden vágy ismeretlen már előtte s ez a levés
a szemlélődő egyedüllét bár megülne egy helyben csak viszi
előre arra a kis időre ami még hátra van.
megsuhint
már sokat hallottál róla s újabban egyre többet
tapasztalod hogy milyen amikor visszavágyik
a felnőtt a gyerekkorba mert mi lenne más
mint ringatózni az altató nélküli álmok csapdosó
hullámain egy szál napozóban bukkanva
fel a játszótéren kezedben cukrozott vizes
kenyérrel majd felkutatod a konyhaszekrény
tetején a jézuska rejtette korcsolyát vagy az
első félrecsúszott nyálas csók azzal a szőke
lófejű lánnyal hát innen a vonzódás és a
menekülhetnék ettől a típustól s újraolvasnád
szívesen egykori meséskönyveid ám valahol
mások mélyednek a betűk és színes képek
világába elajándékozhatsz bár mindent a múló
idő veled marad s ébredvén megsuhint a
lassúdad öregség
Borítófotó: PDP
