Andival az Astoria közelében lévő Palomában találkozunk egy szombati napon. Kedves, nyitott, úgy beszélgetünk, mintha régi barátnők lennénk. Hitelessége és őszintesége segítségével egyre többen találják meg a kedvenc darabjukat a kínálatból.
KULTer.hu: Honnan ered a márka neve?
A nevem Nácsa Andrea, a márka neve a vezetéknevem kezdőbetűjéből és az Andi keresztnévből ered. A logóm, illetve a két pont a Nändi „a” betűje felett a skandináv mániámat tükrözi. Rendszerint Nándinak szoktak hívni, amit már megszoktam és kedves dolognak tartok. Vásárokban gyakran találnak meg skandináv vevők, nekik nagyon szokott tetszeni a márka.
KULTer.hu: Mesélj a márkádról! Mik voltak az első termékek, amiket készítettél, hogyan bővült a repertoár?
2010-ben kezdtem el foglalkozni a márkával, ekkor még hobbi volt számomra. Az első termékek pulóverek és ékszerek voltak. A magas nyakú pulóvereim pelerinhez hasonlítottak, patenttal kapcsolódtak a két ujj alatt. Lefotóztam őket, ezek voltak az első fotók a Facebook-oldalamon. Az első kiegészítők alapanyaga a plexi volt. Kerestem direkt fekete színű, platinált plexit, és abból vágattam ki lézerrel geometrikus formákat, például állatfigurákat. Az évek alatt velem együtt folyamatosan fejlődött a kínálat és a márka, próbálgattam, hogy mi áll legközelebb hozzám, milyen anyagok és termékek. Szezonális kollekciókban sohasem gondolkodtam, inkább a projektszerű kollekciók álltak és állnak hozzám közel.
KULTer.hu: Mit tanultál eredetileg?
Kiadványszerkesztőnek tanultam, ez egy kétéves képzés volt. Ezt követően automatikusan felvettek a Könnyűipari Főiskolára, ahol nyomda-média szakon szerettem volna továbbtanulni. A kétéves alapképzés közben adódtak új lehetőségek. Megláttam, hogy van textiltervező szak, azon belül ruhatervezés. Gyerekkorom óta volt egy vágyam, miszerint ruhákat szeretnék tervezni: úgy éreztem, érdemes mindent eldobni. Nem volt semmi előképzettségem, míg a csoporttársaim többnyire ruhaipari középiskolából jöttek. Ezt a szakot a mai Óbudai Egyetemen végeztem el, akkor még Rejtő Sándor Könnyűipari Főiskola volt a neve. Voltam egy varrodában iskolai gyakorlaton, ott maradtam utána, és ez idő alatt rengeteget tanultam a gyártási folyamatokról. Kezdetben magam varrtam a ruháimat, most egy varrodával dolgozok együtt. Mindig is érdekelt a grafika, autodidakta módon képeztem magam tovább. Jelenleg a Corvinusra járok tervezőgrafika szakra. Második éve, hogy nincs fix állásom, csak a Nändi márkával foglalkozok. Visszajött a grafika, ami a ruhatervezés előtt volt, és mostanában több dolgom is van ezzel kapcsolatban. Szerettem volna továbbképezni magam ezen a téren és profi szakemberektől tanulni.
KULTer.hu: Említetted, hogy két éve foglalkozol a márkával főállásban. Nehéz volt meghozni a döntést, hogy a biztos állás helyett az álmaidat kövesd?
Igen, nagyon. Rengeteget gondolkodtam rajta, nehéz időszak volt. Szerettem az állást, amiben dolgoztam, de azt éreztem, hogyha akkor nem lépem ezt meg, akkor a későbbiekben már nem lesz lehetőségem rá.
KULTer.hu: Volt B terved?
Igen, ez a grafika. Hogyha úgy érezném, hogy ez az állapot nem fenntartható, akkor mindenképpen a grafika irányába fogok továbbmenni. Most párhuzamosan szeretném vinni a kettőt.
KULTer.hu: Az első élményeim a márkával kapcsolatosan a superfoodos, kézzel festett táskák voltak, amelyek a tudatos táplálkozás elvét közvetítik. Az életed többi területén is ennyire tudatos vagy?
Néha lehet, hogy úgy tűnik, de nem igazán vagyok tudatos. Szerettem volna táskákat, amik közölnek is valamit. Igyekszek egészségesen táplálkozni, és ha jól emlékszem, akkor fedeztem fel az avokádót. Egybeesett ez azzal is, hogy újra felfedeztem az akvarellt, és készítettem pár zöldségről egy festményt. Egész jól sikerültek, és gondoltam, hogy megpróbálom ezt egy termékbe beleolvasztani. Az „eat superfood” felirat került ezekre a táskákra, ami azt hirdeti, hogy egészségesen is lehet táplálkozni. Nem feltétlenül megszállottként, de jó poén lehet ezzel a táskával menni a piacra bevásárolni.
KULTer.hu: Találunk a kínálatban ruhát, ékszert, neszesszert és printeket is. Vannak olyan törzsvásárlóid, akik folyamatosan keresik a nálad kapható újdonságokat?
Igen, szerencsére vannak. Sok idő volt, míg elértem, hogy legyenek visszatérő vásárlóim. Ha van új kollekcióm vagy új termékem, akkor eljönnek a Palomába, és bemutatom nekik az újdonságokat. Vannak visszatérő vásárlóim, akik egyedi kérésekkel fordulnak hozzám vagy más színekkel kérik az adott darabot. Eddig mindig sikerült megfelelni az elvárásoknak.
KULTer.hu: Említetted, hogy nem jelentkezel kollekciókkal: mennyi időnként újul meg a márka?
Igyekszem egy évben két kisebb projektet véghezvinni. Nyáron világos, pasztellszínű darabokkal jelentkeztem, amiket egy fotózás keretében be is mutattam. Nemrég készült el ennek a téliesebb verziója, amiben sötétebb színeket alkalmaztam. Ezek a projektek mindig kapcsolódnak egymáshoz. A pólók, pulcsik szerepelnek az állandó kínálatban, ami nemrégiben ingruhával és szoknyával bővült.
KULTer.hu: Hogyan készül például egy pulóver, milyen folyamatokon megy keresztül?
Először a matériát választom ki, igyekszem természetes anyagokkal dolgozni. Ezután a színt határozom meg, majd a szabásminta következik. Fontos, hogy milyen print vagy kézzel festett minta kerül a pulóverre. A printek saját rajzok vagy festmények, a kézzel festett pulcsik díszítését pedig úgy élem meg, minta igazi festmények volnának. Az a kedvenc részem az alkotás folyamatában.
KULTer.hu: Mekkora csapat áll mögötted?
Jelenleg egyedül vagyok, plusz a varroda. Két éve foglalkozom főállásban a márkával, és rájöttem, hogy ez így a továbbiakban nem kivitelezhető. Mindenképp szeretnék a közeljövőben marketingszakembert keresni, hogy tovább tudjon fejlődni a márka. Külföldön is szeretnék terjeszkedni, valamint készül a webshop, amit folyamatosan fejlesztenek, hogy könnyebben tudjak külföldre is szállítani. A webshop kényelmes, hisz csak rákattintanak az emberek, a hozzájutás továbbra is lehetséges a Palomában személyesen átvétellel, de szívesen postázom is a kiválasztott terméket.
KULTer.hu: Melyik ötletedre és ötletkivitelezésedre vagy a legbüszkébb?
A kézzel festett dolgokra vagyok a legbüszkébb, azok állnak a legközelebb hozzám. A nyári ruhák a kissé decens vonallal nagyon különlegesek. Mindegyik más, képtelen vagyok egyformát festeni. Sosem készül ugyanolyan darab. Aki felveszi, tündökölhet benne.
KULTer.hu: Heti egy napot töltesz a Palomában, egyébként otthonról dolgozol.
A Palomában a látogatók jövés-menése mellett nehéz dolgozni, de fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást a vásárlókkal. Itt, a Palomában kisebb munkákat végzek csak, karkötőket készítek, csomagolok. Most még kivitelezhető, hogy otthonról dolgozzak. Két éve költöztünk új lakásba a barátommal, van egy alkotósarkom, illetve a konyhai asztalon dolgozok, hasonló munkaasztalt szeretnék beszerezni az alkotósarkomba. A későbbiekben lehet, hogy szükségem lesz saját műhelyre. Igyekszem korán felkelni, attól függetlenül, hogy nincs munkahely, ami ezt megköveteli tőlem. A napindító kávé a barátommal a napom fix része, mikor ő elindul munkába, nekilátok a teendőimnek. Először megválaszolom a leveleimet, majd posztot készítek a Facebookra. A suli két napomat veszi el, és legalább két napba telik a házi feladatok elkészítése is. A WAMP-on is kinn leszek, mozgalmas hetet tudhatok magam mögött.
KULTer.hu: Mit gondolsz, mennyire van kereslet manapság az egyedi, kézzel készült termékekre?
Egyre fogékonyabbak az emberek, de még mindig kevesen vásárolnak hazai tervezőktől. Szerintem ennek a fast fashion márkák az okai, amik jóval olcsóbbak, elérhetőek, és a nagy márkák kollekcióiból inspirálódnak. Rengeteg dolog van, amit az ember azonnal meg tud venni, de nyilván nem túl jó minőségben. Vannak olyan vásárlók, akik kifejezetten keresik a magyar termékeket, ami szerintem nagyon jó, de ők a vásárlókereslet kisebb részét képviselik. Aki nyitott erre, tudja, mennyi munka van ezekkel a termékekkel, és pénzt is áldoz rá.
KULTer.hu: Én is szívesen és gyakrabban vásárolnék magyar tervezőktől, de egyszerűen nem tudom megfizetni.
Igyekszek úgy kialakítani az áraimat, hogy megfizethetők legyenek, de nyilván néha kompromisszumokat kell kötni ennek kapcsán. Az is fontos a tervezőknél, hogy ne árazzák alul magukat. Furcsa hatást kelt, ha a tervezői darab túl olcsó. Az árszabás az egyik legnehezebb része a munkának. Számomra is működőképesnek kell lennie anyagilag, és az is fontos, hogy akinek tetszik, meg is tudja vásárolni.
KULTer.hu: Mennyire befolyásol a tervezés során, hogy hordanád-e az adott darabot?
Sokszor befolyásol, és gyakori, hogy azok a darabok, amik elkészülnek, nekem is tetszenek, és én is viselném őket a mindennapok során. Néha úgy érzem, hogy ez nem a legjobb hozzáállás, és ezen túl kell lépnem. Lehet, hogy olyan darabokban is kellene gondolkodnom, amelyek nem feltétlenül az én ízlésemnek megfelelőek, ezzel tágítva a vevőkört, de természetesen a stílusomon belül maradva.
KULTer.hu: Mennyire vagy maximalista, illetve kritikus magaddal szemben?
Nagyon. Az utóbbi egy-két évben érzem már azt, hogy az valósul meg, amit elterveztem. Tetszenek az alkotásaim és elégedett vagyok velük.
KULTer.hu: Kikéred valaki véleményét az új dolgok bevezetése előtt? Mennyire befolyásolnak ezek a visszajelzések?
A barátaimnak mindig kikérem a véleményét, valamint Pompomdesign és Botanika azok a tervezőtársaim, akikkel segítünk egymásnak. Előfordul, hogy másképp látjuk a dolgokat. Van, hogy beszűkül a látóköröm egy bizonyos dologra, és ilyenkor kívülállóként sokat segítenek a visszajelzéseik.
KULTer.hu: A rajzaid sajátos világot teremtenek. Szeretnél illusztrációval foglalkozni?
Igen, ezért is kezdtem el a tervezőgrafika képzést, az illusztráció áll hozzám legközelebb. Nagy álmom könyvet, mesét illusztrálni, ezeken kívül a divatillusztráció érdekel még. Úgy látom, hogy ez napjainkban kezd itthon is terjedni, Hajdú Anett divatillusztrátor stílusa közel áll hozzám.
KULTer.hu: Mi a legnagyobb, egyelőre megvalósulatlan álmod a márkával kapcsolatban?
A külföldre való terjeszkedés és a webshop, de ez hamarosan elindul. Szeretném továbbá, ha minél több itthoni vásárlóm lenne.
A fotókat Fi Judit készítette.
