Szerelem – elhagyás; politika – kiábrándultság; hallgatói élet – tanulás; jó slam – kínos csönd. A IV. Debreceni Slam Poetry Verseny (DSPV) kulcsszava a reakció volt, a döntősök többek között a fenti témákra reagálva versenyeztek május 19-én, pénteken a DebreSlam eseményén a MODEM-ben.
Az áprilisi selejtezőről továbbjutott 12 slammer ez alkalommal tehát a reakció témáját feldolgozva készítette el szövegét, s a szokásosan megszabott személyenkénti 3 perc (plusz fél perc tiszteletidő) alatt a slam poetry versenyeken rendszeresen visszatérő kérdésköröket érintette. A döntősök szövegeikben beteljesült és beteljesületlen szerelmekkel, emberi kapcsolatokkal, nagy port kavaró aktuálpolitikai és közéleti kérdésekkel, valamint a hallgatói léttel kapcsolatos élményeiket dolgozták fel. Az ötletek megvalósítása, formába öntése is az előírt receptet követte: az alapvetően szabad formájú slameket nyelvi játékokkal és egy jó adag (ön)iróniával színezték az előadók.
Szakítás, kémiai alapfogalmak, buszon szemezés, orosz-magyar kapcsolat, szakdolgozatírás, olimpiaszervezés. A témaötletként szolgáló lehetséges impulzusok száma végtelen, a jó slamek száma viszont véges. De milyen egy jó slam? Egyáltalán mi az a slam? – merült fel a kérdés a zsűritagokban a produkciókat értékelve. Bárány Bence a DSPV szakmai zsűrijének elnöke – aki egyéni és team kategóriában is ért már el helyezéseket az országos bajnokságon, valamint az I. School Slam Poetry és az I. Mosonmagyaróvár Slam győztese, ráadásul nemrég érkezett haza egy nemzetközi slamversenyről – az egyik visszajelzésében a slam határainak és a műfajiság meghatározásának problémáját is érintette. Véleményezése elején előrebocsátotta azonban, hogy a kérdés ismét megválaszolatlan marad. A szakmai zsűri további tagjai, Koroknai Edit a Modem Kft. kommunikációs vezetője, Somogyi Tibor drámaíró és slammer, Vigh Levente kritikus és szerkesztő, valamint a 3 közönségzsűri, Kovács Sándor, Szilágyi Anna és Vona Márton voltak, akik szintén gondolatébresztő kritikával látták el a fellépőket, őszintén reflektálva a slammerek alkalmanként formabontó produkcióira, azaz reakcióira.
A slam poetry szabadsága tehát éppen az a jellemvonás, amely megnehezíti a nagyátlag közül való kiemelkedést. Jó taktika az előadói tér lehetőségeinek kreatív kihasználása, vagy a szövegalkotási módszerekkel való zsonglőrködésen túlmutató megtervezett és hangsúlyos nonverbális kommunikáció. Utóbbi valóban sokat nyom a latba, emlékezzünk csak például a kétszeres országos slam poetry bajnok Süveg Márk Saiid nyertes produkciójára a II. Országos Slam Poetry Bajnokságról. Saiid 2013-ban a holokauszt témáját megszólaltatva, de a nonverbális kommunikációra fektetett jelentős hangsúllyal biztosította a mindent elsöprő hatást, s varázsolta szövegét valódi előadássá. Hasonló próbálkozásoknak lehettek a nézők szem- és fültanúi a DSPV-n is. Volt, aki szövegének a felgyújtásával próbálta mondandójának hatását emelni, voltak, akik pedig egyszerűen megpróbálták kitágítani az előadói teret – amire a MODEM belső kertje egyébként kitűnő lehetőséget nyújt.
Az azonban, hogy a slammerek a színpad fölötti erkélyről vagy akár a színpad előtt, a fűben, a közönség előtt elsétálva – s ezáltal a nézőknek váratlan élményt nyújtva – adhatják elő szövegüket, nem az egyetlen előnye a helyszínválasztásnak. Egyértelmű pozitívumként emelhető ki a hangulat, amelyet a hely a kávézójával, a szabadban található babzsákfotelekkel, kanapékkal, a színpad megvilágításával és a belső kert akusztikájával biztosít. Utóbbit a zsűri elnöke, Bárány Bence is külön kiemelte a nyitóslamje előtt – egy pársoros énekkel kiegészítve. Az improvizált zenei előadás nagyobb szakmai sikert ezúttal nem aratott, de azért az este hangulatát kellőképp előkészítette, s az egyébként már rutinosnak számító slammerekben felgyülemlett fellépés előtti kötelező feszültséget is csökkentette.
A DSPV hangulatfelelőse Megyesi-Horváth Borbála volt, aki a slammerek felkonferálását és az előadások utáni levezető beszélgetést vezette. Szintén az ő feladata volt az egyébként viszonylag aktív közönség ösztönzése a csettintéssel történő véleménynyilvánításra és a fellépők biztatására. Az este folyamán a zenét a Dub Székházból ismert Dr Juzztice, azaz DRJ szolgáltatta, aki kellemes ütemeivel csak fokozta a program színvonalát.
A döntőben javarészt már korábbi versenyekről ismerős slammerekkel találkozhattunk, akik esetenként több órás utat tettek meg a döntőben való szereplésért. Az eddigi versenyektől eltérően most ritkán láthattunk 10 pontokat, a produkciók értékelése számszerűsítve kiegyensúlyozottabb volt. A szakmai és a közönségzsűri pontjai alapján a nyertes Irlanda Kristóf lett, a második helyet Pálfi Sándor Lomos, a harmadikat pedig Asbóth Balázs Asy szerezte meg.
Irlanda Kristóf győztes slamjében néhol kicsit csípősen, de elejétől a végéig intelligens módon, kellő mennyiségű iróniával fűszerezve, kitűnő előadásmóddal összegezte véleményét az aktuálpolitika és a közélet fiatalokat is érintő kérdéseiről. Megérdemelten kapta meg az első helyet – ezt támasztották alá a közönség gyakori csettintéshullámai, valamint a zsűri által kapott kimagasló pontszámok is.
IV. Debreceni Slam Poetry Verseny (DSPV) Döntő, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2017. május 19.
A fotókat Czeglédi Zsolt készítette.
