Idén nyolcadik alkalommal ad otthont Kaposvár az ország egyik legfontosabb komolyzenei fesztiváljának, a Kaposfestnek, és mint megtudtuk, az idei fesztiválbérleteket már előre elkapkodta a közönség, holott még a fellépőket sem jelentették be a szervezők. A fesztivál igazgatója, Bolyki György a magas minőségű koncertekben, a személyes közönségkapcsolatban és a művészeti vezetők, Várdai István és Baráti Kristóf szakértelmében látja a siker kulcsát. Vele beszélgettünk a 2017-es Kaposfestről.
KULTer.hu: Az első Kaposfestet 2010-ben rendeztétek meg, azóta 7 év telt el. Milyen érzés 7 év távlatából visszatekinteni? Mi változott azóta?
A legfontosabb változás az, hogy a város hozzánőtt a fesztiválhoz, így sokkal inkább ki tudjuk szolgálni a látogatóink igényeit. A kezdeti lelkesedést továbbfűtötte az a valószerűtlen bizalom, amit a közönségtől kaptunk, és ami a mai napig nem hagyott alább. Azt hiszem, erre vagyok a legbüszkébb; egyedülálló dolog, hogy egy évre előre úgy veszik meg a bérletet, hogy nem tudják még, ki fog játszani. Mi pedig mindent megteszünk, hogy ez a bizalom megmaradjon.
Igazából már az első alkalommal is teltházas volt minden koncert, és akkor azt mondtam, nem tudunk jobbat csinálni, mert nincsenek jobb szólisták, és nincsenek jobb művek. Az volt a célunk, hogy mindig ugyanolyan magas színvonalat hozzunk, mint 2010-ben. Ez mostanáig sikerült. És amióta Baráti Kristóf és Várdai István a művészeti vezetőnk, még egyet léptünk előre ezen az úton.
KULTer.hu: Mit gondolsz, minek köszönhető a közönség bizalma?
Úgy gondolom, hisznek abban a szakmaiságban, amit a művészeti vezetők a kezdetektől fogva jelentenek, és plusz adalék, hogy sikerül erősítenünk, nem pedig lerombolnunk ezt a bizalmat. Ez az első köszönéstől kezdve az utolsó pillanatig jelen van abban, hogyan kommunikálunk, hiszen egyenként foglalkozunk a törzsközönségünk tagjaival. Ez a kapcsolat most már maximálisan személyes, és nem ügyfélként, hanem vendégként kezeljük a látogatókat. Szeretnénk, hogy egész évben otthon érezzék magukat nálunk, ne csak a Kaposfest alatt. Ha bemész egy négy csillagos szállodába, egy fotocellás ajtó nyílik ki előtted, az ötcsillagosban azonban már egy ember enged be. A törődés legmagasabb szintje személyes.
KULTer.hu: Egy korábbi interjúdban „beavatási szertartásnak” nevezted a fesztivált azon fiatalok számára, akik nem szeretik a komolyzenét. Mit értettél ezalatt?
Mi vagyunk a legfiatalabb átlag életkorú komolyzenei fesztivál, minden évben 100-120 párnajegyet adunk el a általános iskolás diákoknak. Ott ülnek a színpadon, a zongora alatt, a lépcsőn, és még soha nem kellett rájuk szólni, hogy maradjanak csendben. A beavatási szertartással viszont egy másik réteget szeretnénk elérni. A mostani egyetemisták nagy része úgy nő fel, hogy nem kap nagy hangsúlyt az ének- és zeneoktatás az életükben. Ezek a fiatalok nem szeretik a klasszikus zenét, de valójában nem is ismerik. Néhány éve kifejezetten őket célozzuk meg, azokat várjuk, akik utálják a komolyzenét. Jöjjenek el, és „éljék túl”! Ilyenkor egy busznyi egyetemista érkezik, akiknek csak egy impulzust szeretnénk adni, ami arról szól, hogy a klasszikus zenét túl lehet élni, sőt! Élvezhető!
KULTer.hu: Milyen visszajelzéseket adtak ezek a fiatalok?
Megdöbbentő az eredmény! A koncertek utáni beszélgetések során azok lelkendeznek leginkább, akik korábban leszólták a műfajt. Látszik, ha jó minőségben kapják meg a klasszikus zenét, meglepődnek, hogy mire is mondták azt, hogy utálják. Persze ez nem arról szól, hogy 24 órán keresztül egy helyben ülnek, és klasszikus műveket hallgatnak. A beavatási szertartás programja független mindentől, és éjszaka biztosítjuk nekik a DJ-s strandos partyt is. Összekeverjük a budapesti és a kaposvári egyetemistákat, hogy ismerjék meg egymást, egy új érzéssel térjenek haza.
KULTer.hu: Tavaly több produkcióban is szerepeltél, de a közönség soraiban és a háttérmunkában is szívesen részt veszel. Melyik áll hozzád legközelebb? Idén láthatunk a színpadon?
Mindegyiket nagyon szeretem, és amikor az egyiket csinálom, kipihenem a másikat. Idén egy produkcióban sem veszek részt, hanem közvélemény-kutatás készítek majd a közönség soraiban. Megkérem őket, mondják el az észrevételeiket, véleményüket, hogy miben szeretnének változást, fejlődést.
KULTer.hu: Mit tudhatunk az idei fesztivál fellépőiről? Kit vársz legjobban?
Nem tudok kiválasztani senkit, ez a leghálátlanabb feladat lenne. A fesztivál nem többet, csak mást nyújt, mint a korábbi években. Nincsenek jobb, csak más előadások. Kristóf és István legalább tízszer fellépnek, és ez hatalmas élmény a közönségnek. Ők rengeteg szólistát meghívnak – jellemzően fiatalabbakat –, és továbbra is él a mondásunk: ne a neveket nézzétek, mert a zömét úgysem ismeritek! Ide azok vannak meghívva, akiket hallani kell!
A művészeti vezetőknek egyébként az a stratégiájuk, hogy senkit sem hívnak meg kétszer. Ők azzal szeretnének kedveskedni, hogy minél több tehetséges muzsikust mutatnak be, idén 40-50 új zenész lép a színpadra. A fesztivál gerince a napi két klasszikus zenei koncert, emellett a jazz és a cigányzene terén is nagyon értékes produkciók lesznek láthatóak. A zárókoncert pedig mindig egy szabadabb produkció, amiben mindenki azt csinál, amit szeretne.
KULTer.hu: A bérleteket máris elkapkodtál az érdeklődők. Mit csináljon az, aki lecsúszott?
Néhány koncertre lehet még jegyet kapni, de ha mind elfogy, akkor is azt tanácsolom, hogy jöjjenek oda az érdeklődők, valahogy bepasszírozzuk őket a terembe. A párnás rendszer kitágul, és nem csak a diákok ülnek a színpadon, hanem olykor a felnőttek is. Természetesen érdemesebb időben lecsapni a jegyre, de nem kell elkeseredni, ha nem sikerült. Valahol biztosan találunk egy szabad fél négyzetmétert mindenki számára!
A fotókat Kálló Péter és Lafferton Zsolt készítették.
