A magyar műkincspiac egyre stabilabbá és kiszámíthatóbbá válását állapították meg felmérések alapján, s nemzetközi szinten is optimista hangulat jellemző a műkereskedelem terén.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság megrengette a műtárgypiacot is, ám 2010-ben megkezdődött a stabilizálódás folyamata. A legsikeresebb évnek nemzetközi szinten 2014 bizonyult, utána azonban politikai és gazdasági tényezők hatására fokozatos változások voltak tapasztalhatók. A most is tartó javuló tendencia 2016 második felében kezdődött el.
A magyarországi műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozgott. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között volt, az utóbbi két évben egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt. „Az igazán kvalitásos képek, az úgynevezett gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja” – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Az aukciókon több rekordár is született, emellett az általános árszínvonal is emelkedett, a forgalom javult. A hazai műkereskedelemben idén az ügyfélkör bővülését és a megemelkedett árszint stabilizálódását várják.
Hazánkban a műtárgypiac forgalmának kb. 70-75 százaléka festményeladásokból származik. Az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele, így az érdeklődés is változott, sokan grafikákba fektetnek be, de a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív alkotói is népszerűek, mint például Keserü Ilona, Bak Imre és Lakner László. „A máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint […] Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla” – mesélte Kelen Anna.
Az érdeklődést nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon, tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby’s New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.
A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé, s kérik ki itthoni szakemberek véleményét. „A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek” – mondta el a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac pozitív mérleggel zárja majd a 2017-es évet.
Borító: Csontváry Kosztka Tivadar, Schaffhauseni vízesés, 1903
