„Mérgesek, fiatalok és szegények” – jellemezték magukat az egyik legnagyobb slágerükkel, és igaz, ez a dal már a pályafutásuk felénél íródott, mégis mindig úgy éreztem, tökéletesen kifejezi az Anti-Flag identitását. Az amerikai zenekart nem csak a gyors ritmusok és a gyakori „fucking”-ok teszik autentikus punk bandává: Justin Sane és társai mindig is hittek abban, hogy megkérdőjelezhetjük a bennünket körülvevő eszméket, és igenis lehet a világ egy igazságosabb hely. Legutóbbi budapesti koncertjükön az Anti-Flag dobosával, Pat Thetic-kel beszélgettünk a zenekar múltjáról, jövőjéről, önkifejezési módjairól.
KULTer.hu: Már 21 év eltelt az első nagylemezetek, a Die for the Government óta. Milyen érzés most visszahallgatni ezt?
Rengeteget fejlődtünk mind technikailag, a dalok rögzítésében, mind az üzeneteink megfogalmazásában. Az első lemez készülésekor nagyon fiatalok voltunk még, tele haraggal és elégedetlenséggel, de ahogy telt az idő, felismertük, mik azok a csaták, amikben érdemes harcolnunk, mik azok, amikben nyerhetünk. Vannak olyan dolgok, amiket el kell engedni. A szabadság, az egyenlőség, az igazság keresése ma is fontos témáink, de már sokkal precízebben és hatékonyabban adjuk át a közönségnek. Amellett, hogy jobbak vagyunk a dalírásban, és jobban értünk a hangszereinkhez is, sokkal jobban tudjuk definiálni, mit is szeretnénk elérni.
Imádjuk a zenét, azt, amilyen hatást ki tud váltani, és hogy képes kapcsolatot építeni emberek között. Tízezer show-t csináltunk, ennyi idő alatt megtapasztaltuk, mi működik és mi nem.
KULTer.hu: Fontos szerepet játszik a zenétekben a társadalmi szerepvállalás. Mik a legfontosabb irányelvek?
A jelszavunk a szabadság és az igazság, hogy beintsünk a hipokritáknak. Szeretnénk elmondani azt, amiről senki sem beszél, vagy legalábbis nem eleget. Az alapvető üzenet egyszerű: ne légy seggfej! Lehet ragozni, de ez a lényeg.
KULTer.hu: Nagyobb szervezetekkel is kooperáltok már.
Igen, amikor felismertük, hogy nem vagyunk elég hatékonyak, úgy döntöttünk, nem csak a szánkat akarjuk jártatni. Nem a feladatunkat végeztük, csak arról beszéltünk, kinek mit kellene csinálnia, hogy kéne gondolkoznia. Most kooperálunk a PETA-val, a Greenpeace-szel és az Amnesty Internationallel, akiknek vannak helyi szerveik minden országban. Ők sokkal jobban értenek ehhez, mint mi, tudják, hogyan kommunikáljanak erről emberekkel. Nekünk nincs lehetőségünk arra, amit ezek a szervezetek megtehetnek, mi nem hozhatunk ki embereket börtönből, azonban ha részt veszünk a szervezetek munkájában, embereket toborzunk számukra, valóban elérhetünk változást.
KULTer.hu: Hogy néz ki a gyakorlatban ez a közös munka?
Szinte minden nagyobb városban jelen vannak ezek a szervek, mi pedig megkérdezzük őket, van-e kedvük eljönni a koncertünkre, feljönni a színpadra. A dalok közötti szünetekben bátorítják az embereket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, merjenek részt venni a munkájukban. Azért dolgozunk a nagyobb szervezetekkel, mert ők pontosan tudják, hogyan kommunikáljanak ezekről a kérdésekről, hogyan szólítsák meg akár a punk-rock műfaj képviselőit is.
Amikor mi voltunk fiatalok, és punk bulikba jártunk, soha senki nem beszélt nekünk ezekről a dolgokról. Nem tudtuk, mit jelent vegánnak és pacifistának lenni, védeni egymást. Szerencsére már sok zenekarhoz elért ez a trend, és mi nagyon bízunk a következő generációkban is.
KULTer.hu: Szerinted összefügg a zenétek műfaja ezekkel az elvekkel?
Szerintem a punk-rock műfaj egyik fő jellemzője, hogy a képviselői megkérdőjelezik azt, amiben vannak, elhiszik, hogy a dolgoknak nem úgy kéne történniük, ahogy történnek. Elhiszik, hogy lehet más. Ez az optimizmus nagyon fontos. Az így gondolkodó fiatalok gyakran fordulnak ehhez a műfajhoz, és gyakran fordulnak szervezetekhez.
Amellett, hogy a punkban mindig fontos szerepet töltött be a társadalmi szerepvállalás, van egy csomó őrült country zenekar, akik szintén foglalkoznak hasonló kérdésekkel. Ez egy küldetés. A punkon belül is rengeteg különböző divat van, és ahogy a trendek, úgy a politika és az aktuális problémák is változnak. Itt nem feltétlenül pejoratív szó a divat, egyszerűen csak jellemző a trend, hogy a lokális bandák mindig alkalmazkodnak adott, ott releváns kérdésekhez. És ha felmerülnek ezek a kérdések, fontos, hogy minél pontosabban tájékoztassuk róluk a közönséget.
KULTer.hu: Fontos számotokra, hogy aktualizáljátok a mondanivalótokat?
Szerintem akkor voltunk a legjobbak, amikor mindig a történések előtt jártunk egy lépéssel. Trumpról már 10 éve tudtuk, hogy egy seggfej – írtunk egy dalt is róla –, de van rengeteg más kérdés, amit szintén nem hagyhatunk szó nélkül. Fontos, hogy reagáljunk az elnökválasztásra, de a környezet megóvása, a rasszizmus megállítása fontosabb, mint egy tahó, aki csak a pénzével és az egojával foglalkozik.
KULTer.hu: Hogy reagál a közönség?
Mindegyik kultúra teljesen más. Olaszországban csak dobverőket szeretnének, Németországban nem érdekeljük őket, ha már lejöttünk a színpadról. Mindegyik országban más a zenészek megítélése, de mi mindenhol jól tudjuk érezni magunkat.
KULTer.hu: Mit gondolsz a most futó, újabb zenekarokról?
Mi is kortárs zenét csinálunk, és minden mai, modern zenét nagyon fontosnak tartok. A mi feladatunk az, hogy reflektáljunk azokra az ügyekre, amik most történnek körülöttünk. Rengeteg fontos dologról kell beszélni, ami körbevesz bennünket, és ez az új zenekarok feladata.
KULTer.hu: Milyen jövőbeni terveitek vannak?
Október vége, november eleje környékén kijön egy új lemezünk, a fő témája 2017, az elnökválasztás, és persze itt előkerül Trump is. Szerintem király lesz. Két dalt már turnéztatunk az albumról, ti még nem ismeritek őket, de reméljük, beválnak!
A fotókat Cserépy Krisztina készítette.
