Iránban először nyitottak női művész számára önálló múzeumot. Monir Shahroudy Farmanfarmaian több évtizedes külföldi tartózkodása alatt világhírűvé vált, első amerikai kiállítását a Guggenheim rendezte meg 2015-ben. A kilencvenes éveiben járó művésznő barátjának tudhatta Andy Warholt, Jackson Pollockot és Willem de Kooningot.
A Monir Múzeum a főváros, Teherán történelmi Negarestan parkjában található. A kiállításon 51 mű tekinthető meg, köztük Farmanfarmaian jellegzetes tükörmozaikjai, absztrakt monotípiái és üvegfestményei. Ezekhez gyakran az ókori iráni építészet, különösen a mecsetek geometriai mintái szolgáltattak ihletet. A perzsa művészet vonásai munkáiban gyakran keverednek a modern nyugati absztrakcióval és expresszionizmussal.
„Az ihlet mindig Iránból jött, ez volt az első szerelmem” – mondta Farmanfarmaian a Guardiannek a megnyitó estéjén. „Amikor a sivatagokban és hegyekben utaztam, a fiatalabb éveim során mindaz, amit akkor láttam és éreztem, ma tükröződik a művészetemben.”
Az 1979-es iszlám forradalom után sok munkáját elkobozták és elpusztították, ezután költözött az Egyesült Államokba, ahol pályája legnagyobb részét töltötte. Csak 2004-ben költözött vissza, és nemrég a Teheráni Egyetemnek adományozta a műveket, amik a kiállításon is megtekinthetőek. Elmondása alapján néhai férjének, Abolbashar Farmanfarmaiannak is emléket állít, aki „jogprofesszor volt a Teheráni Egyetemen, ezért 51 darabot ajándékoztam nekik – ez most az első női művésznek dedikált múzeum Iránban.”
Az utóbbi évek tanulsága szerint Irán igyekszik visszafogadni korábban perifériára szorított művészeit, akik közül sokan külföldre költöztek, így például a New York-i Shirin Neshatot és Parviz Tanavolit, akinek idén a Tehráni Modern Művészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
Forrás: The Guardian
Borítófotó: Jules Antonio
