Meghalt a magyar avantgárd líra egyik legmeghatározóbb személyisége, Papp Tibor. A nemzetközi szinten is jegyzett József Attila-díjas író, költő, vizuális művész, műfordító, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője 83 évesen hunyt el.
Papp Tibor 1936. április 2-án született Tokajban. Középiskoláját a debreceni Szent József Gimnáziumban kezdte, ahol jelenleg látogatható egy vizuális költészeti munkáit bemutató állandó kiállítás. Érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre, ugyanis családjukat osztályellenségnek tartották. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott.
Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, emiatt később az ávósok keresni kezdtéķ. 1957-ben menekülnie kellett az országból. 1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liège-i Műszaki Egyetemen diplomát szerzett, egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, a Szabad Európa Rádiónak, és a Francia Rádió magyar adásának pedig külső munkatársa. Kitanulta a nyomdászmesterséget is.
Barátaival, pályatársaival közösen alapította meg 1962-ben a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett. A vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, a d’atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, és az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi alire-nek is egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt. A rendszerváltás után újra Budapesten élt, Párizst megtartotta második hazájául.
Papp Tibor harmincnál is több könyvet írt, önéletrajzi ihletettségű regényeket, verseket, vizuális költeményeket, esszéket és tanulmányokat. Emellett fontos alakja volt a világirodalom számítógépes költészetének is. Az első magyar automatikus versgenerátornak ő a megalkotója: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében pedig a generált verseken, szövegen kívül már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1996-ban, József Attila-díjjal 2003-ban ismerték el.
A Papp Tiborral készült interjúnk itt olvasható.
Forrás: Wikipedia, borítófotó: Spanyolnátha
