A Weiter Schreiben (Tovább írni) kezdeményezés olyan menekült írók, költők munkáját segíti Németországban, akik már szülőhazájukban is alkottak, de az új országban nyelvi és intézményi korlátokba ütköznek.
Leginkább arra vágynak, hogy folytathassák az írást
„Sok szenvedést jelentett az arab világban publikálni.” Így fogalmazta meg korábbi tapasztalatait Abdullah Alqaseer szíriai regény- és újságíró, aki az Assad-rezsim elől menekült Németországba két és fél éve. Majd hozzátette: „Most itt szeretnénk szenvedni vele.”
A Literarisches Colloquium Berlin nagymúltú tóparti villájában tartotta a Weiter Schreiben nyári egynapos kurzusát. A fiatal menekülteknek különböző kiadók vezetői, egy ügynök, egy író, egy szerkesztő és két német-arab fordító beszéltek a németországi könyvkiadás sajátosságairól. A kérdések felölelték a szerkesztők jogkörének határait, de olyan stratégiákat is átbeszéltek a résztvevők, mint hogy melyik nyelven és országban érdemes először kiadatni a szövegeket.
Új kapcsolatháló
A Weiter Schreiben egy éve alakult meg Berlinben. Annika Reich regényíró, a projekt vezetője elmondta, hogy a menekült írókkal beszélgetve „újra és újra hallhattuk, hogy amire a biztonság és a lakóhely után a leginkább vágynak az nem más, mint hogy folytathassák az írást.” És éppen ezt akarják megadni a részvevőknek azzal, hogy segítenek nekik gyorsított ütemben kiépíteni egy kapcsolathálót az új országukban. Ennek érdekében befutott, németül alkotó mentorokat állítanak az írók mellé, akiknek menekülniük kellett a hazájukból.
Az egy év alatt tizenhét ilyen alkotópár létrejöttét segítette a Weiter Schreiben, közel hatvanöt szöveget publikáltak a honlapjukon eredeti nyelven és német fordításban, valamint különböző kulturális magazinokban. Több résztvevő is díjakat kapott, illetve tagságot nyert kapcsolathálójuk szempontjából is fontos irodalmi társaságokba, továbbá több könyvkiadási szerződést is a sikereik között tudhat a projekt.
Összetett nehézségek és különbségek
„Nem íróként érkeztem, hanem átlagos menekültként” – mondta Rasha Habbal, harminchat éves szíriai költő, aki a hét éves fiával tette meg az utat Németországig. Rasha azt hitte, az emigrációban az irodalmi karrierjének vége, nem fog írni többé.
A menekültek a nyelvi korlátokon kívül is többféle nehézséggel szembesülnek. Gunnar Cynybulk németországi író és kiadói munkatárs az egynapos kurzuson azt emelte ki, hogy a németországi könyvkiadás inkább a prózára rendezkedett be. Ezzel szemben azokban a régiókban, ahonnan a menekültek érkeztek, a költészetet sokkal nagyobb tisztelet övezi, így új országukban kihívások várnak a költőkre.
A váltásnak pozitív hozadékai is vannak. A huszonkilenc éves költő, Lina Atfah tinédzserként a titkosrendőrség látókörébe került Szíriában, mert nyilvános felolvasást tartott. Kölnben olvashatta fel a verseit legközelebb nyilvánosan, úgy fogalmazott, a Weiter Schreiben olyan ajtókat nyitott ki, amik otthon bezárultak a számára.
Forrás: The New Yorker
A képek a Weiter Schreiben oldaláról származnak. Borítófotó: Rada Akbar: The Footprint of War
