A múzeum raktárépületeinek felújítása alatt számtalan elfeledett műalkotásra, köztük Picasso tíz művére bukkantak a Teheráni Kortárs Művészeti Múzeum (TMoCA) gyűjteményében. Az iráni múzeum februárban nyíló grandiózus kiállításán negyven éve nem látott nyugati művek is a közönség elé kerülnek.
Picasso és Duchamp munkáit is megtalálták
Az Irán fővárosában található intézmény 2019-ben a Portré, csendélet, tájkép című, nagyszabású kiállításon mutatja be helyi művészek válogatott munkáival együtt nyugati művészeti gyűjteményének azon darabjait, amelyek Reza Pahlavi sah 1979-es elűzése óta rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. A február 21-én nyíló kiállítást azután rendezik meg, hogy Berlinben tavaly elmaradt a néhai iráni sah felbecsülhetetlen értékű műkincseiből tervezett tárlat, amelynek teljes anyagát a TMoCA biztosította volna. A holland Mattijs Visser állítja össze a már két éve tervezett kiállítás anyagát is.
Az előkészítés során és a múzeum raktárainak felújítása idején találta meg az építész és kurátor a régen elfeledett vagy eltűntnek vélt műveket. Visser szerint a múzeumban eddig csupán két Picasso-művet tartottak nyilván, most már tizenkettőre bővült a gyűjtemény, és találtak egy Marcel Duchamp által jegyzett rajzot is. A múzeum „kortárs régészeti” munkája során Visser újabb felfedezésekre számít.
Grandiózus kiállításra készülnek
A Portré, csendélet, tájkép az intézmény egész, ötezer négyzetméternyi kiállítóterét elfoglalja majd. Négy-ötszáz művet állítanak ki, köztük történelmi emlékeket, a mintegy háromezer darabos gyűjteményből, amely modern európai és amerikai festményeket, grafikákat és szobrokat tartalmaz, és több művészettörténeti korstílust ölel fel az impresszionizmustól a pop artig, Francis Bacontől Andy Warholig, Monet-től Mark Rothkóig és Marcel Duchampig. A kiállításon új szerzemények is megjelennek, mint Günther Uecker, Bertrand Lavier és Tony Cragg munkái, valamint helyi fiatal művészek, köztük Bobak Etminani és Mahsa Karimizadeh alkotásai is.
Nem provokálják a muzulmán közeget
Irán 2015 óta, a politikai kapcsolatok javulása következtében nyitott újra a nyugati képzőművészet felé. Ennek megfelelően Visser nem számít cenzúrára, ugyanakkor azt is elmondta, hogy „nem érdekli a provokáció”. Így például az intézmény birtokában lévő Renoir- és Bacon-akt nem képezi a készülő kiállítás részét, ahogyan politikai munkák sem.
Forrás: MTI / The Art Newspaper
