Nem akarom
amikor a menny tágas termei úgy roppantják
az embert mint a poharat
akkor hegymesterek fognak állni a parton
hideglelősen hírek nélkül
már azt se tudjuk mi van lent mi fönt
megyünk egy nap másnap három hosszú nap
csak démonok jönnek elő száguldanak bosszúállón
ettől a nyártól nem akarok semmit nem akarom
motyogva ismétlem a neveteket csalogatnak árnyak
rokkant anyám is hív szikkadt szájjal apám öregapám
akik megszokták a széles ég postaútját
hallgatunk éjszakáról éjszakára
templombúcsú napjáig élünk
Nézünk egymásra megkeseredve
nem történt meg
nem volt bárka-éj
a lángokon nem ugrottak át az angyalok
nem léptek ki a folyóból sem
egyszer voltunk ott már úgy vagyunk
sehol mindenütt
vacogva indulunk haza
eső ereszkedik látjuk
új csontjaink nőnek de mi csak forgunk
egymás körül kacagva emlékezünk
a régi domb rózsáira
mikor a szőlő fürtjei belevesztek a mustos darálóba
mikor a mennyből leszálltak az angyalok
mi történik velünk
Borítófotó: Pxhere
