A tájsebengedély
Elvettem az államelnök lányát,
///// Meg is kaptam a tájsebengedélyt.
Kevés ember való ma már istennek.
Zöld homokú strandok, enyéim vagytok.
A történelem célja az előnyös fajok fennmaradása.
Folyamati katasztrófák, Ötvenablakúpuszta,
///// Rozsdabokrok és Muravíz-átmetszés,
///// Megszámozott halú tavak,
///// Sérültgólya-elfogadóhelyek,
///// Szellemjáráskor csengőmacskacsengés,
///// Hatósági kánikula, hallépcsők,
///// Halápi-hegy, Al-Duna, Badacsony –
Fölöttetek pompás szárnyaival
///// Hajtogatott madár suhan.
Kezeim a Drávát tartó kezek.
Istenmódban, bozótvágó tüzekkel,
///// Régiós ajánlatom megteszem
///// Holnap reggel, az anyanyelvemen.
Suhan felém a tájsebengedély,
///// Fejléce van, mártott papírja van,
///// Milliomszín pecsétje van,
///// Nehéz szív szülte,
///// Erős kéz adta,
///// Ível, szárnyal, és állítása az,
///// Hogy többé nem azt nevezik világnak,
///// Ami ott van alatta.
Mostmijövünk-fíling;
///// A fajkönyvtárban egy lesajnált könyvről
///// Nemsokára lefújódik a por.
Magura
Magura-barlang, Bulgária, csúszós kövezet.
Társam nő, barna hajú, harmadik trimeszter.
Kezén fogom, viszem.
A Prehistorical-átjáróban haját denevér
Súrolja, ő maga egyet érez,
Valós számuk öt, nyolc, kilenc, tizenöt.
Ősemberrajzok denevérürülékkel,
Baromfiudvar, vadász, fa, sámán,
Táncosok, de nem minden érthető.
Orgonacsarnok, süvítő szél,
Kilátás a tizenhatodik századra,
Ahonnan már levezethetők lennénk –
De nem megy: társam minden percben elbűvöl,
Embert növeszt, fotózgatom,
S közben félek, nem élem át.
A barlang fölött
Dísztelen bolgár falvak dülöngélnek
Odahagyottan, szimmetrikus házakkal,
Öreg nénis rózsakertekkel, és
Volt három fiatal, gyászjelentések alatt
A buszmegállóban ültek.
Csak most látjuk meg a cirill betűket.
A táncosok Ж-jeleket dobálnak,
Kezdődik a huszadik század,
Falrengető halotti torok ízei kúsznak
A levegőben, egy-egy sóhajtást elkapni talán,
Valós számuk öt, nyolc, kilenc, tizenöt,
De nem minden érthető;
Eltévedtünk.
Szülőszobára emlékeztető helyiség.
Forduljunk vissza vagy menjünk tovább?
És micsoda biztonsági előírások ezek?
Hogy van az, hogy kettesben lejöhettünk
A föld alá, micsoda hely
Ez a Bulgária – de csitt, fent már nem létezik,
Amit Bulgáriaként ismersz.
*
Tájszerkezeti Értesítő.
Legutóbbi számunk óta suvadást jelentettek
A minapi helytől északi irányba,
Délre a fokozott karsztjelenségek következtében
Barlang támadott, a két hely között
Lemeztorlódások, kőzetkitüremkedések várhatók,
Fenti helyeknek nevet adni tudó és akaró
Élőlény kialakulása
Továbbra is csak folyamatban –
De megrúgott ez a kis rohadék.
*
Muszáj továbbmennünk, nyomunkba ér
A vezetett túracsoport,
Üldöznek, és idegen nyelven,
Csúszásmentes cipőben
Lámpákat kapcsolgatnak.
Ezer év vergődés a fény felé
////// Csúszós kövezeten
//////////// Az első emberpárként,
A nyomunkban
Öt, nyolc, kilenc, tizenöt másik,
Újabb termek, átjárók, denevérek,
Kialakuló és kimúló táncok,
A igazság biológiai aspektusai
Mint furcsán vissza-visszatérő gondolathalmaz,
////// Mindegy,
Menni, csúszós kövezet,
Átlagos algaszám,
Még ezer év,
////// Mindegy,
Keresztgát,
////// Mindegy,
Biztonságban vagyunk.
Nem az Isten háta mögött vagyunk,
Oda akkor jutunk, ahogy kiérünk,
////// Mindegy,
Előre,
////// Mindegy,
Végül poláros fény zaja a szemben,
És egy lépcső, aminek a tövében
Elengedem szerelmem hajaszálát,
Jön még ide kor.
Borítófotó: Pinterest
