Alig egy év telt el a TEJ debütáló albuma, a Pénztelenség Sikertelenség Csillogás megjelenése óta, de hamarosan napvilágot lát a második korong is ≠ címmel. Az Isten Háta Mögöttből megismert Pálinkás Tomi új zenekara már több tagcserén is átesett a 2012-es megalakulás óta, de a mostani formáció elég biztosnak tűnik. A fiúk saját bevallásuk szerint a szubpop műfaját képviselik, ami inkább hozzáállás, mint tényleges zenei stílus. „Ez popzene, aminek minden dala a grunge-ban gyökerezik” – így fogalmaz a zenekar frontembere. Egy biztos, a TEJ-re mindig lehet táncolni.
KULTer.hu: November 24-én mutatjátok be a Dürer Kertben a második TEJ albumot, a ≠-t. Három szám már meg is hallgatható róla YouTube-on: a nyitószám, aminek Az idő urai a címe, a májusban megjelent Intő jel, amihez egy kiváló klipet is forgattatok, valamint a csütörtökön debütált Himnusz. Mennyire vetítik előre ezek a dalok a teljes anyag hangzását? Egyelőre úgy tűnik, hogy egy nagyon más lemez körvonalazódik, mint az első album volt.
Mindenképpen más lesz. Az nagyon hallatszik egy zenén szerintem, hogy azt egy ember csinálja vagy egy zenekar. Ez az alapvető különbség már megvan, mert az előző lemez egy válogatás az első öt évből. Amikről úgy gondoltunk, hogy jó eljátszani együtt, azokat felvettük. Azt azért nem mondhatom, hogy minden dal hatalmas gitárriffre fog épülni, de mondjuk olyan 2-3 biztos. Lesz még A színtér egy hullaház című dal, ami egy stoneres punk dal lett, nagyon odamondós szöveggel, mindenkinek nagy kedvence a zenekarból. Vannak ezek a fajta új ízek, de olyan mondjuk nem lesz, mint az Átlag éjjel volt. Azt még Sanyi Danival csináltuk meg tudatosan úgy, hogy egy hasonló elektropop dal legyen, mint amilyen korábban a Közkút volt. (Ami egy átvezető dal, hiszen még Isten Háta Mögöttnek hívtuk, de tulajdonképpen az már TEJ volt, csak akkor nem tudtam.) Viszont lesznek olyan számok is, amik továbbviszik ezt a vonalat, és jobban definiálják majd az egész zenekart, valamint azt, hogy mit is jelent az a szubpop.
Ebbe a műfajba belefér az is, hogy egy hatalmas riff megy, meg belefér az is, hogy egy kettőnégyes diszkóalap.
KULTer.hu: Kiderül-e majd az albumot hallgatva, hogy mi nem egyenlő? Adsz ehhez valami mankót, vagy majd úgyis meglátjuk és mindenki gondolkodjon el maga?
Régen ez nem is lett volna kérdés. Mindenki gondolkodjon el rajta, én nem akarok ezzel foglalkozni, nekem jelent valamit, vagy nem, teljesen mindegy, a legtöbb embert nem fogja gondolkodása késztetni. Viszont azért van bennem egy olyan élmény, hogy nem annyira nagy para, ha megmagyarázok egy-két dolgot. Gondolok itt például a Kisebb, mint háromra (egy TEJ-dal, ami a <3 jelre utal), ami számomra teljesen magától értetődő, de mikor a legfiatalabb korosztálynak sem volt egyértelmű, az kicsit megdöbbentett vagy zavart is. De akkor most válaszolok valóban a kérdésre. Még akár politikai állásfoglalás is lehet, vagy inkább a világ jelenlegi állásával kapcsolatos véleménynyilvánítás.
Nagyon furcsa azt olvasni, hogy a világ próbál az egyenlőség felé haladni, de közben meg úgy tűnik, mintha egyre szarabbá válna minden.
Bár az én világom speciel nem. Ezzel igazából csak arra gondoltam, hogy mennyire nincsen lehetőség értelmezni a világot az egyenlőség és a nem egyenlőség kapcsolatában. Nincsen az, hogy bármi egyenlő lehet másvalamivel. Ez az albumon kívül álló dolog, de azért egy kicsit arcoskodunk, azt is lehet mondani, hogy a TEJ nem egyenlő akármilyen más zenekarral.
KULTer.hu: Milyen lesz az új album borítója?
A borító konkrétan az, amit Instára kiraktunk. A kedvencem az első King Crimson-lemez borítója, ez egy festmény, egy arc, egy ordító ember, és nincsen rajta semmi, nincsen zenekarnév, még csak lemezcím sem.
KULTer.hu: Akkor nálatok se lesz?
Nálunk sem lesz. Végül is az albumcím ott van rajta, csak nem feliratként, hanem jelenségként.
KULTer.hu: Az első album borítója az egy Bauer Sándor-fotó.
Én ezt tőled tudtam meg. Eredetileg nem gondolkoztunk fényképben, csak ültünk Bálinttal, aki az új album borítóját készítette, lapozgattuk a Fortepant, és megláttuk: „úristen ez nem lehetséges, hogy ilyen létezik”. Akkor jött be a képbe a le a királyokkal logónk. A fotón három pénztárgép van, viszont ha felülről próbálsz belenézni a képbe, akkor látod, hogy konkrétan oda van fektetve nekünk a korona.
KULTer.hu: Miket hallgatsz mostanában, amikre azt mondanád, hogy inspirálták a TEJ-et?
Ez azért nehéz kérdés, mert hogyha válaszolok rá, akkor mindenki elkezdi keresni a hasonlóságokat. Rengeteg Twenty One Pilots-ot hallgattam, leginkább az első két lemezt, főleg a Vessel címűt. Az első album inkább hozzáállásban hatott, hogy ezek a csávók azt csinálták, amire senki nem mondta volna azt, hogy ebből aztán lesz valami, mert nagyon elkapta a korfeelinget, hanem ez teremtette meg azt.
Szóval az egyik volt a Twenty One Pilots, a másik a Nirvana.
Megint a Bleach-et kezdtem el hallgatni, meg a Muddy Banks-et, az utólag megjelent koncertlemezt. Új albumokat nem nagyon hallgattam, nem is igazán tudom, hogy mi zajlik jelenleg. Ami viszont nagyon durva, hogy át kellett lépnem egy elég erős korhatárt, hogy felfogjam a Queent. Eddig ismertem a Best ofot, és amikor belehallgattam albumokba, akkor esett le, hogy a Queent ez nem reprezentálja. Persze nagyon sok zenekart igen, még akár a Nirvanát is, de egy Queent lehetetlen tíz slágerszámmal leírni.
KULTer.hu: Történt veled olyan mostanában, hogy olvastál egy könyvet és elkapott egy érzés, amiből aztán dalszöveg született?
Persze. Az Intő jel az Asimov, nagyon nagy Asimov-rajongó vagyok. Az biztos, hogy még sohasem volt leírva az a szembeállított pár, hogy „földi lelkek” és „égi testek”, ez például Asimov olvasása közben jutott eszembe, hogy az „égi testek” ellentéte a „földi lelkek”, és hogy ebből milyen jó sort lehet csinálni. Ebből lett az Intő jel, ami egy ilyen űrös dolog, vagy elrepülős, elvonulós cucc.
KULTer.hu: Versek inspirálnak?
Nem nagyon olvasok verseket, a költészet sosem szórakoztatott annyira, hogy jó érzést okozzon úgy a lelkemnek, mint mondjuk egy regény. Nemes Nagy Ágnest egyébként viszonylag sokat olvastam, ő elkapott a húszas éveimben, de ott is inkább ezek a nagy folyamok, mint az Egy pályaudvar átalakítása. Ebben a kötetben van egy jó íz, de már nem tudom felidézni.
KULTer.hu: Korábban írtál másoknak is dalszövegeket. Mostanában is szoktál?
Manapság már nem. Ez ugye még akkor kezdődött, amikor a Blind Myself énekese, Gergő megkeresett azzal, hogy szeretnének magyarra váltani, de akárhogy próbálja, nem tud magyarul dalszöveget írni. Szerette volna, ha én fordítom le a gondolatait. Ő mondta, hogy miről szóljon, én meg írtam, ami eszembe jutott. Aztán megkeresett Siklósi Örs (AWS, Dereng), aki – ez persze így viccesen hangzik, de valóban – egy kurva jó tanítvány volt, aki nagy alázattal, és nagyon nagy tanulni vágyással jött hozzám.
Kozma Orsi is kért tőlem dalt, amit aztán elénekelhet.
Az egyik volt az Örökké, ami egy szerelmes dal a feleségemnek, Zsuzsinak. És ott volt még Farkas Zsolti, az viszont szenvedés volt, mert vettek neki Amerikából egy dalt [#Nincsmás] valami ötödrangú producertől, és úgy kellett megírnom a dalszöveget, hogy közben megtartsam az ütemeket. Annyira nehéz volt, hogy már most sem tudom, miről szólt. A másik, aminek meg az a címe, hogy Zongorámon, azért volt inspiráló, mert a kiscsávó 14 évesen megírta a dalt zongorán halandzsával és megmutatta nekem a telefonjáról. Én meg: „ne csináld már, ezt te írtad?”.
KULTer.hu: Most terveztek olyat a TEJ-jel, hogy meghívtok valakit énekelni, vagy közreműködtök valakivel?
Én ettől mindig idegenkedtem. Valahogy nem szeretem ezt a featelős dolgot. Korábban vettem részt ilyenekben, pont a Grand Mexican Warlockkal, mikor megcsinálták azt a rapdalt, na, mondjuk azt élveztem.
De nem tudok olyan embert, akihez a TEJ közel állna, vagy hozzám, vagy ehhez a zenéhez.
Nem tudom elképzelni, hogy attól jobb lenne bármelyik TEJ-dal, hogy mondjuk – szélsőséges példa – Járai Márkot elhívnánk énekelni, vagy Jónás Verát, vagy kérnénk egy rapbetétet valakitől. Neked lenne ötleted? Te el tudsz képzelni valakit?
KULTer.hu: Stahl Barbi? Az ő zenéjét nagyon szeretem, és Somával (Sashegyi Soma, a TEJ billentyűse) dolgoznak is együtt. Egyszer félálomban elképzeltem együtt a hangotokat, és szerintem nagyon jó lenne.
Tényleg, Stahl Barbi. Egyébként nagyon kevés ember lenne, akivel összepasszintanám magam, de Stahl Barbi az egyik. Neki megvan az a nem-magyar hangszíne, ami az én magyar hangszínemmel lehet, hogy tök jó lenne. Viszont én nem fogok angolul énekelni, ő meg nem tudom mennyire hajlandó magyarul. Ha egyszer eljut arra a szintre az agyam, hogy születik egy olyan dal, ami tényleg jó lenne duettnek, akkor mondjuk az lehetne Barbival. Azt nem tudom, hogy ő mit mondana erre.
KULTer.hu: A lemezbemutatón játszotok majd régi számokat is, vagy végig a ≠ dalait élvezhetjük?
Természetesen szeretjük a Rajt annyira, hogy ne csak és kizárólag az új lemezt erőltessük. Úgy néz ki, hogy a tízdalos lemezről hét vagy nyolc dalt játszunk el, és persze a tavalyiról a pörgőseket. Kb. 1 óra 20 perccel készülünk, úgyhogy mindenki melegítsen a koncert előtt!
A borítófotót Nagy Gábor Tamás készítette.