Előfeledések (XI–XV.)
Fészek
Horgas esztendők óta látszom éppen
megállapodónak, ki meg nem álltam,
hogy el ne nyuvadjak magam alatt
olyik mezőkön, űri tetszőlegben,
mint egy hasonlat, hasonlíthatatlan
módképp, akár az út nélküli vándor
vándorútján költözni látott fészek.
Lény
Meggondolja magát a lény. Világba
nem most, nem ide, nem ő érkezik.
Idő előtti örökkévalóság
csélcsap démonok hebehurgya jussa;
mi dolga vélük? Ha szereti őket.
Magára göngyöl végtelent, s nevetve
megilleti ujjával Isten ajkát.
Sirályok
Behozhatatlan futóversenyen
a fák előnye: ők már célban élnek.
Nem tud ifjúság kivénhedni annyi
belőled, hogy tartsd kedvtelve a lépést
mozdulatlanságukkal – s fényüket
nem szegi ez sem! Sirályok köre
a glóriájuk; tenger vagy, ha érzed.
Kingston
Hogy nem életalapú életformák
is léteznek: múzsáink hírelik
és egy szakállas android pipával,
Timothy nevű, kingstoni, kapucnis;
így képzelheti, képzelhetjük így,
Ganésa vagy egynémely pingvinek.
Ha sírsz, sírót vigasztalsz?, üzenik még.
Mögöttük
Angyalok mögött, meglehet, csak játszi
szándék a tesztre, galaktikus próba.
Idegen lények? Metaszámítógép?
Genezis óta mesterségesek?
Transzfajok hűs intelligenciája?
Rendben van. Szimulátorok figyelnek.
De mögöttük! Mögöttük angyalok!
Borítófotó: Pxhere
