Azzal fogadnak
Kisebbik fiam születése óta
anyósom sokat viszi a nagyot
sétálni. Tanítja ajtón kopogni
vezényszóra, meg hogy nem szabad.
Amikor hazaérek, felkérdezi
a másfél évest. Mit mond a kutya.
És a gyerek ugatni kezd, mint
a vizslák a Városligetben.
Hat megálló
A felső protézis elé húzódik a félmosoly
a termet töltő öregszagban. A délutáni
altatáskor a következő generációba töröl
a szadista óvónő. A falipolcon keménylapos
leporellók. Az élhosszal azonos eltolással
súrlódik a fogó és a kanál. Klór-dioxid
vegyül a csokor gyöngyvirágba. Hámlik a sírviasz.
Légzés a homályban. Szűretlen búzasör,
az első és második korty meleg
az üveg nyakát tartó ujjaktól, a vége
egyenletesen hűvös. Réshangúsodik a szerelem,
egy Európa angyalait idéző kínai hallja
az ütvefúró és fúrókalapács különbségét.
Kifejti az újságpapírba göngyölt holmikat.
Nincs kérdés, mégis felteszi. Köd és füst
a köd és a füst nélkül. Ingyen pénz és tőkesúly.
Kilazul a hurok a konklúziók körül.
A folytonos vesztés nem minősül.
Szétfolynak a szegmentumok.
Erektált fallosszal kúszás a mellre.
Beszéd az idegennel. Önterülő beton
negyvenöt fokban. Abortus sum.
Söprik össze a konkrétumokat.
Borítófotó: Air Force Medical Service
