Elérhetővé tesznek több mint 35 ezer frissen digitalizált fényképet és rajzot a Néprajzi Múzeum online archívumában – szigorúan vízjellel.
A Néprajzi Múzeum képdigitalizációs programjában másfél évtizede szkenneltek és fotóztak be nitrocellulóz alapú negatívokat. A múzeum közel 350 ezres fényképanyagának majdnem egynegyedét teszik ki ezek a ‘nitrátos’ jelöléssel ellátott negatívok, amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek.
A nitrátos negatívok nagy mennyiségben tárolva tűzveszélyesek, ráadásul az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le,
míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat megfelelő tárolási körülményeket biztosítva lassítható, de teljesen nem állítható meg. Ezért fontos, hogy a nitrocellulóz filmen lévő értékes képanyagot digitalizálják – hangsúlyozta az intézmény közleményében.
A digitalizálási projekt – melynek keretében több mint 35 ezer fotót és rajzot digitalizáltak a Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai – egy másik szakasza a 75 ezer darabot számláló, az 1890-es és 1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív-állomány egy részét dolgozta fel. Ezek között digitalizálták Jankó János több száz 1894-95-ös felvételét, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervezéséhez készített.
Az 1930-40-es években készült, úgynevezett „magyaros” stílusú fotográfiák jelentős része ugyancsak most került digitalizálásra.
A fényképnegatívok mellett a rajzgyűjtemény ceruzarajzait, akvarelljeit, hímzésmintákat és századelős kutatók mintarajzait is digitalizálták. Kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai.
A múzeum első igazgatója, Xantus János 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi, kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei ugyancsak részét képezték a digitalizálási projektnek.
A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajzai és akvarelljei közül 6000-et digitalizáltak. Az 1885-től mintegy 4500 rajzzal megjelenő, Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat.
A dokumentumok folyamatosan kerülnek fel az intézmény szabadon böngészhető online adatbázisába.
Ezek böngészhetőek, és például a készítés helye, a tájnév, a megye, a készítés ideje és a népcsoport szerint rendezhetőek ugyan, azonban nem használhatóak fel szabadon. Erről a közepükön látványosan elhelyezett vízjel gondoskodik. Egy részük ugyanakkor látható lesz a Néprajzi Múzeum új épületébe készülő állandó kiállításon, miután az új épületébe költözik a Városligetbe.
Forrás: MTI, borítófotó: Gyerekek Pusztafaluban, 1939, Gönyey Sándor felvétele, Néprajzi Múzeum.
