Életének 72. évében, szombatra virradóra rövid, súlyos betegség után elhunyt Andorai Péter Kossuth-díjas színművész, közölte családja.
Andorai Péter Budapesten született 1948. április 25-én. Eredeti családneve Klócza, később változtatta Andoraira. Nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását.
Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova – makacsságának és kitartásának köszönhetően – a hatodik próbálkozás után került be.
Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten.
Friss diplomásként 1976-ban került a Nemzeti Színház társulatához, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták.
A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét színpadra lépett a József Attila Színház több előadásában is.
Sikerrel alakította a színpadon Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare) és Baradlay Kazimírt (Jókai: A kőszívű ember fiai).
Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othello Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában.
Kamera elé először a Vörös rekviemben állt még főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben is feltűnt.
Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra jelölt filmjének főszereplője volt.
Ennek bemutatójára érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, ahol csaknem egy évet töltött. Ez alatt műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció fő- és mellékszereplője volt, ezek között szerepelt a Mephisto, a Hajnali háztetők, A legényanya, a Csinibaba, a Witman fiúk, a Roncsfilm, A napfény íze.
Az Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színész díját, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén.
Az utóbbi években játszott a Pillangók című filmdrámában, Az ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmben, Szabó István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című filmjében, az Árpa Attila rendezte Argo 2-ben, valamint Szász János A nagy füzet című, Kristály Glóbuszt nyert filmjében.
Egyik legutóbbi munkájaként a Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült rövidfilmben vállalt szerepet.
Andorai Péter munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos egyéb szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2015-ben a Nemzet Színésze díjat is kiérdemelte.
A Kossuth Rádió 21:30-tól Andorai Péterre emlékezik: a Nagyok című műsorban elhangzott, májusban készült portrébeszélgetést tűzik műsorra – közölte Siklósi Beatrix csatornaigazgató.
Forrás: MTI, borítófotó: Czimbal Gyula
