Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferencnek ítélték idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i ünnepségen – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Bazsányi Sándor laudációja szerint Kovács András Ferenc
költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is.
„Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel” – írja.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat elnyerő Kovács András Ferenc költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg. Szatmárnémetiben született, éppen hatvanéves. Munkásságát Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-díjjal és Babérkoszorú díjjal is elismerték. A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl, 43 kötet szerzője.
Cselényi Béla költő az Órajáték Bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben.
1955-ben született Kolozsváron, 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidprózakötete jelent meg, valamint több versantológia társszerzője. 1987-ben Budapestre költözött, dolgozott többek között a Magyar Rádiónál, a Magyar Távirati Irodánál és a Magyar Írószövetség Könyvtárának munkatársaként.
Kováts Judit író, szerkesztő a Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést.
Éveken át készített életútinterjúkat idős emberekkel, akik szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, a kitelepítésekről, a munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a fronton és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019).
Szajbély Mihályt Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák.
Az irodalomtörténész egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem jog- és bölcsésztudományi karán végezte, majd megszerezte a doktori és kandidátusi címet, 2004-től az MTA doktora. Főbb kutatási területe a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története, a sajtó- és médiatörténet, az irodalom médiatörténete, valamint a hangjáték médiatörténete és műfaji problémái.
Mártonffy Marcellt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák.
Mártonffy 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n és a római Szent Anzelm Pápai Egyetemen végezte. Magyar-német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora. Szerkesztője volt a győri Műhely és a Pannonhalmi Szemle folyóiratnak, több mint 10 évig főszerkesztője a Mérleg című teológiai és társadalomtudományi szemlének.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat,
amellyel azóta összesen 69 kitűnő költőt és írót ismertek el. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyító művészek további alkotómunkájához. A díj jelentősége, hogy a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória – költészet, próza, tanulmány és esszé – díjazottját.
Forrás: MTI
