Napfogyatkozás
Amíg átvonszolunk a tyúkszaros poron,
kinőnek testedből a hátsó udvar árnyai.
Hetekkel később halsz meg, merev leszel, mint a Nap,
a hatalmas ágyon apró, feltekert gombolyag.
Te is vonszolsz, évtizednyi terveket a mélybe.
Azóta csend van,
az ernyedt ház szájából a semmibe csúsztak a hangok,
csak vákuum maradt, a levegő mégis tömör gránit.
A föld alá sűrített álmaid tolulhattak a térbe,
azokról hallani időnként, azokat ki lehet tapintani.
A megkönnyebbült agyag alatti arcodra talán most
bogarak járnak megpihenni, a makulátlan nyár hideg szeplői.
Ageusia
Azt hinnéd, hogy gasztronómiailag
értelmezhetetlen egy évszak.
Hogy nem érlelődhet bent huszonéve
egy savanykás, sajtszagú nyár.
Szinte mellékes, hogy ki halt meg és
került terítékre, a tálalás volt fullasztó.
A sós zokogás. A darabos jajveszékelés.
Ott félrenyeltem valamit, ami közben
végigégette a nyelvet.
Persze elvagyok, mondanák: befőtt.
Valójában vagy huszonöt éve le akarom
reszelni az élőlények vékony gerezdjeit,
hogy végre ismét érezzek valamilyen
ízt, textúrát.
Előre, le
Bármerre járok, mindenhová
egy erdőt cipelek. Talán fedezékül
a bennem ziháló állatoknak.
Levegőzni vágyom az izzadt hő alól,
akár a használt lepedő,
aztán csak kitépni magamból a fákat.
Feltorlódnak a törzsben a gyűrűk,
meg kell állni, megpihenni egy
vegetációval a hátamon, a tétovaság
légrugóin süllyedni a föld magja felé.
Le kellene tennem az erdőt,
végiggöngyölítenem a domborzaton egy
könnyebb táj szövetét, de túlságosan
otthonos ez a préselő mélyedés.
Hogy valami forró tart valami forróba.
El
El kell jutni a fehér partokig,
a fehér habokig, a fehér kezekig,
amik fakulásra hívnak,
a fehér öleléséig bármi áron,
el kell jutni a fehér házig,
a fehér falakig, a fehér asszonyig,
aki miért ne lehetne az anyám,
el kell jutni a szem fehérjéig,
a szemfog fehérjéig, a csontok
fehérjéig, az emlékek fehérjéig,
a kifehéredett csendig, el kell
jutni a fehér kamrában a hipóig,
ami kiszívja a megmaradt mocskos
színeket a ház és a tenger között,
el kell jutni a fehér habokig,
a fehér házig, a habokig, a házig,
ahol soha nem élt asszony és gyermek,
ahol az élet helyén csak fehér volt.
Borítófotó: Square space
