A Netflix félelmetes időzítéssel jelentette meg felületén a Pandémiát januárban. Ekkor még csak aggódva figyelte a világ, mi történik Kínában, márciustól viszont világjárványról beszélhetünk. Rengeteg faktor közrejátszott abban, hogy idáig fajulhattak a dolgok, miközben a vészhelyzet megelőzésére szinte minden feltétel adott volt, még ha vakcina jelenleg nem is áll rendelkezésre. A Pandémia nem szól, nem is szólhatott volna a jelenlegi helyzetről, de helyette jól ábrázolja, hogy kik és milyen eszközökkel küzdenek globálisan vagy helyi szinten a fertőző betegségekkel.
Mi a közös egy kisvárosi nővérben, egy járványügyi protokollszakértőben, egy kongói WHO-s dolgozóban, egy tüdőgyógyászban, egy oltásellenes aktivistában és az univerzális influenzavakcinán dolgozó szakemberekben? Hogy (meggyőződésük szerint)
mindannyian közösségük egészségének és jólétének megóvásán dolgoznak.
Olyan szakemberek és aktivisták kerülnek a fókuszba, akik megkönnyíthetik a betegek életét, befolyással lehetnek közösségük és/vagy a világ egészségügyi állapotára – és ebbe sajnos beletartozik a negatív közegészségügyi hatás is.
A sorozat által követett tudományos szakemberek egyöntetűen a betegségekkel szembeni prevencióban látják a megoldást. Kutatni, keresni kell az új kórokozókat, fel kell térképezni a terjedésüket, oltóanyagokat kell fejleszteni és igénybe venni, hogy egy újabb járvány kialakulásának esélye se legyen. De az oltásokhoz való viszonyulás is furcsán megosztott. Amíg
egyesek dacból, kitekert logikájú érvelésből fakadó ellenállás miatt nem veszik igénybe az elérhető oltásokat, másoknak lehetőségük sincs hozzáférni a vakcinákhoz.
Egészen megdöbbentő, hogy a sorozatban előkerülő betegségek közül a szezonális influenza is mekkora problémát képes okozni az Amerikai Egyesült Államokban – miközben van rá oltás. A széria középpontjában elsődlegesen a heroikus küzdelmet folytató emberek állnak, így
kardinális kérdésként merül fel, hogy mi hajtja őket előre, mi nyújt nekik támaszt a folyamatos csaták megvívásában.
A sorozat erre egy igen egyszerű válasszal szolgál: a hit. Jelentse ez akár az intézményesített, tradicionális vallási dogmák keretrendszerét, vagy akár éppen a nagyobb jóba vetett személyes meggyőződést. A szériában hosszabb játékidőt kapó szereplők hithez való viszonya olyan fontos elemmé lényegül át, hogy a kórokozók igazából másodlagos szerepet kapnak a narratívában.
A járvány ellen küzdő szakemberek egy többfrontos háború résztvevői,
mert mielőtt kilépnének a globális vagy lokális csatatérre, mikroszinten is meg kell küzdeniük: saját kétségeikkel és problémáikkal. Családjukkal, a munkával együtt járó veszélyekkel és áldozatokkal, más közösségekkel, az állammal, a jogi és tudományos támogatási rendszerrel.
Az egyre csökkenő anyagi források mellett persze kiemelten nagy fenyegetést jelentenek például az oltásellenes mozgalmak, a tudományos eredményekkel szembeni bizalmatlanság, vagy Kongóban a segítő személyzet elleni halálos támadások is.
Az oltásellenesek lényegében antagonistaként jelennek meg.
A készítők azonban bölcsen távol maradnak a konkrét ítélkezéstől. Korrektül bemutatják, hogyan és miért gondolnak ellenségként az orvostudomány eme szegletére a hasonló csoportok. Ugyanakkor nem felejtik el feltárni azt sem, hogy a szabadságjogokat a közegészségügy elé helyező érvelésük sok sebből vérzik, és hozzáállásukkal nemcsak saját, de egész környezetük egészségét veszélyeztetik. Minden tudományos alapot nélkülöző irracionális félelmük tömegeket sodorhat veszélybe, hiszen a mozgalom egyre nagyobb térnyerésével
olyan betegségek is elkezdtek újra megjelenni, amikkel már úgy tűnt, egyszer s mindenkorra sikerült leszámolni.
A sorozat arra is rendkívül jól rávilágít, hogy mennyire komplex folyamat egy-egy fertőző betegség terjedése és megállítása, valamint hogy mennyire kis dolgok képesek befolyásolni bármelyiket. A sorozat kontrasztba állítja a nagyvárosok csillogó világát a szegényebb régiók lepusztultságával, hogy jobban érthető legyen, kiket érinthet legsúlyosabban egy ilyen egészségügyi helyzet. Az establishing shotként használt gyönyörű tájképek váltakoznak a koszos, zsúfolt városi felvételekkel, így nagyon kényelmetlenné válik látni a betegségekkel szembeni harc igazi terepét. Ahol a napi élelemhez vagy vízhez jutás is gondot okoz sokaknak, ahol a legalapvetőbb higiéniai cikkek hozzáférhetetlenek,
ahol a gyakori kézmosás feltételei nem adottak, ott az egészségügyi ellátás szinte luxusnak számít.
Nagyon lesújtó látni például az indiai kórházakban uralkodó állapotokat, vagy éppen az ebola elleni küzdelem helyszíneit, körülményeit.
A Pandémia nem betegségközpontú ismeretterjesztő anyag, inkább szocio-dokumentumfilmként működik.
Ehhez mérten kevésbé pörgős, időnként még unalmasnak is mondhatnánk, ha nem lenne ennyire aktuális és informatív. A fejezetekre tagolt epizódokban a globalizált, a természetet kizsákmányoló világ kritikája sem maradhat el. A Pandémia szakértői ki is mondják: jelentős életmódbeli változásra van szükségünk, hogy a jövőben elkerüljük a katasztrófákat.
Pandémia (Pandemic: How to Prevent an Outbreak), 2020. Alkotók: Isabel Castro, Danny Minard, Doug Shultz, Ryan McGarry, Arianna LaPenne. Szereplők: Jake Glanville, Sarah Ives, Syra Madad, Holly Goracke, Dinesh Vijay, Michel Yao, Dennis Carroll. Forgalmazza: Netflix.
A Pandémia a Magyar Filmadatbázison.
