A Neue Debreczenische Kunst alkotócsoport Magyarország második legnagyobb városában, Debrecenben kezdte meg működését 2011-ben. A csoport nevének rövidítése NDK, amely egybeesik az egykori Német Demokratikus Köztársaság magyar mozaikszavával, ugyanakkor Nehezen Definiálható Közösségként is értelmezhető. Az elnevezés a műfaji, művészeti sokszínűségében előképnek tekinthető Neue Slowenische Kunst (NSK) nevére játszik rá, művészeti koncepciójában pedig a magyar Albert Einstein Bizottság tevékenységét idézheti fel.
Az NDK vezetője és örök ötletgazdája Dóczy Alpár, aki alkotóként is jelen van az egyesületben. A csoport kezdetben a már több mint húsz éve létező Lyuhász Lyácint Bt. égisze alatt működött. Az ipari zajzenét játszó csoport eleinte csak zenei tevékenységet folytatott, majd egyre inkább nyitott más művészeti irányokba is. A csoport maga köré gyűjtötte a helyi kortárs képzőművészeket – követve az elődök hagyományait –, majd saját névvel önálló képzőművészeti útra lépett. Az NDK egyes kiállításaihoz a debrecenieken kívül már az ország minden részéről, sőt, határon túlról is csatlakoztak művészek.
Nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalabb generációkra, sokféle bemutatkozási lehetőséget biztosítva nekik.
A meghívott alkotók között vannak jelentős, esetenként Munkácsy-díjjal kitüntetett művészek is, mint az elődnek tekintett A. E. Bizottság egykori tagjai, ef Zámbó István és feLugossy László, illetve Imre Mariann, Szíj Kamilla, Georgios Tzortzoglou, azaz Yorgosz és Szurcsik József, hogy csak néhányukat említsük. Az NDK-nak nemcsak Debrecenben, hanem az ország más településein, sőt külföldön is vannak tárlatai – gyakran a Lyuhász Lyácint Bt. zenekar koncertjeihez kapcsolódóan.
Az NDK fontos célja az összművészetiség: a művészet valamennyi ágában újszerű, sokszor rendhagyó alkotásokat hoznak létre.
Ötvözik a klasszikus képzőművészeti ágakat a médiaművészettel, performanszokkal vagy akciókkal, zenével és irodalommal. Fontos elvük a közösségépítés, minden tevékenységüket együtt gondolkodva és egymásra hangolva viszik végig. A különféle művészeti törekvések itt jól megférnek egymással, a cél egymás különbözőségeinek elfogadása, illetve az alkotói folyamatok nyújtotta teljes szabadság megélése.
A művészeti egyesület legegyedibb vonása, hogy mindig tematikus tárlatokat szervez,
így valamennyi kiállítás anyaga új, a munkák az NDK felhívására születnek meg. A művészek jellemzően egy-egy alkotással szerepelnek a kiállításokon, műfaji vagy méretbeli korlátozások nélkül. A témák gyakran igazodnak egy-egy év vagy évforduló aktualitásaihoz. A Prímek Primissima című sorozat 2017-ben, a prímszámok jegyében valósult meg. Az Életét nem élte le, aláírás megtagadva című tárlat Rejtő Jenő születésének kissé rendhagyó, 111. évfordulóján állított emléket a híres írónak. A kiállítások gyakran helyspecifikusak, igazodnak a helyszínekhez, ahogyan a Szénülés folyamata projektet Tatabányán, míg a Mindenkinek megvan a maga Baja című tárlatot Baja városában láthattuk.
A csoport legjelentősebb és legnagyobb visszhangot kiváltó, zászlóshajónak tekinthető projektje a Szt. Mátrix sorozat,
amellyel már számos helyen bemutatkoztak az elmúlt években. A fiktív és posztmodern szent életéhez, tevékenységeihez kötődő projekt folyamatosan bővül. Az NDK tagjai mellett a sorozathoz egyre több és több meghívott alkotó csatlakozik, újabb és újabb mátrixos munkákkal. A kiállítás Debrecenen kívül látható volt már budapesti galériákban (Lengyel Intézet – Latarka Galéria; Roham Galéria), Szentendrén a Vajda Lajos Stúdióban, Erdélyben Gyergyószárhegyen és Csíkszeredában, illetve Lipcsében is.
Szent Mátrix az NDK által életre hívott szakrális, ugyanakkor virtuális lény, akinek fiktív léte a múlt és jövő paradoxonjaiból áll össze.
A kitalált szent életvitelén és elképzelt tevékenységein keresztül az egyesület olyan aktuális problémákat feszeget, amelyek napjaink művészetében markánsan jelen vannak.
Tematikailag a társas magány, az elszigetelődés, a lét bizonytalansága, a mulandóság, a szakrális és digitális világ ellentmondásai tűnnek fel az alkotásokban.
A Mátrix elnevezés utal a kultikus film virtuális valóságára, ugyanakkor a karakter „álszentségével” önmagában hordozza saját ellentmondásait. Digitalizált világunk piedesztálra kerül a régi korok szakrális értékeinek mintájára. A hálózati létben rejlő személyes kapcsolatok fokozatos elvesztésének bizonytalansága felerősödik, és úgy tűnik, mintha egy digitális istent játszó személy irányítaná világunkat és életünket. A művészek és Szent Mátrix találkozásaiból olyan jelentős alkotások születtek már, amelyekre művészettörténeti tanulmányok, előadások hivatkoznak, ahogyan Imre Mariann és ef Zámbó István munkái esetén láthatjuk.
Az NDK projektje a Kirakat Art Attack, amely a debreceni Múzeumok Éjszakáján 2011 óta minden évben megvalósul.
A művészek a belváros működő üzleteinek kirakataiban állítják ki alkotásaikat, amelyek jelenléte önmagában is hozzájárul az üzletek arculatához is. A kiállításokhoz tárlatvezetések kapcsolódnak, szakemberek, ismert közéleti személyiségek részvételével, felhívva ezzel a figyelmet a művészetre és az üzlethelyiségekre egyaránt. A Kirakat Art Attack program 2016-ban a YurtazuhanY Galériává fejlődött egy újabb helyi üzletek bevonásával. Az NDK az aktuálisan üresen álló helyiségeket ideiglenes kiállítóhelyekként működteti, azok nagyobb átalakításai nélkül. Az önkormányzat és az egyesület kölcsönösen jól jár ezzel, hiszen az aktív kulturális élet könnyebben kiadhatóvá teszi az üzlethelyiségeket, az egyesület debreceni kiállítási helyszínei pedig folyamatosan biztosítottak.
Az NDK az idei évben a tervek szerint kilép a hazai közeg nyújtotta lehetőségek keretei közül, így külföldi művészekkel is szeretne együtt dolgozni.
Igazodva a 2020-as év számszaki ismétlődéséhez és ritmikájához, 20 magyar és 20 osztrák alkotóval közösen terveznek kiállítássorozatot Ausztriában és Magyarországon. A több helyszínen bemutatkozó tárlatok címe Szenzoros örömök, amely fogalom a konduktori fejlesztések világából származik. A rendhagyó téma és a nemzetköziség sokféle értelmezési lehetőséget és megvalósmódot kínál az alkotóknak és a tárlatok befogadóinak egyaránt. Az NDK az elmúlt évtizedben folyamatosan kibontakoztatta művészeti és közösségi tevékenységet, amely az eltelt idő alatt egyre szélesebb körben vált ismertté. A kreatív egyesületi munka számos izgalmas és újszerű ötletet tartogat még, immár újabb porondon is, külföldi művészekkel együtt dolgozva.
A borítókép Farkas Fanni fotója Bartó Csongor művéről.
