Kilencvenhét éves korában 2020. augusztus 7-én elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője – tudatta a Kalman Maklary Fine Arts. Haláláig Reigl volt a legdrágább élő magyar festőművész.
A galéria közleménye szerint a művész a Marcoussis-ban található Bellejame idősek otthonában halt meg, ahova egy hónapja került egészsége védelmében.
„Talán a legsikeresebb és legjobban rajongott magyar származású kortárs művészt vesztettük el, akinek emléke alkotásain keresztül mindig élni fog” – fogalmaztak.
Művei a világ legfontosabb amerikai és európai múzeumaiban megtalálhatóak, köztük New York-ban a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Metropolitan és a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Georges Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben.
Képei többször is megdöntötték a legdrágább élő magyar festő aukciós eladási rekordját. Robbanás (Éclatement) című sorozatának 1955-ben készült egyik nagyformátumú előképe jutalékkal együtt 412 ezer euróért (akkor 129 millió forint) kelt el 2016-ban a Sotheby’s árverési ház párizsi fiókjának aukcióján.
2018-ban a Sotheby’s kortárs művészetnek szentelt árverésén a Tömbírás sorozatból való egyik alkotása 273 ezer euróért cserélt gazdát.
Az Index tavaly összeszámolta, hogy „a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményeinek összesítése alapján az elmúlt években Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet, a festő 871,7 millió forintos bevétellel került a lista élére.”
1923. május 1-jén született Kapuváron Némedy vezetéknéven.
1941-45 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa, 1946-48-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Korai művei a klasszikus festészeti műfajokat példázták, erőteljes, tónusos festésmód jellemzi őket.
1950-ben elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. Ezt követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951-1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista automatikus írás módszerét használták.
Első párizsi kiállítását 1954-ben rendezhette. A tárlatot André Breton francia szürrealista költő nyitotta meg.
1963-tól Marcoussis-ban, az Ile-de-France régióban élt. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz. „Amikor úgy érezte, hogy az irányzat béklyóba köti, szakított a szürrealistákkal és elvonult egy Párizs melletti kis faluba, ahol istállóból átalakított műteremlakásában szabadon festhetett – saját normái, elképzelései szerint.” – írta róla Gulyás Gábor.
Magyarországon 2005-ben nyílt először önálló kiállítása a Műcsarnokban. Öt évvel később a debreceni MODEM rendezett életművét bemutató, mintegy száz festményből álló tárlatot, ezen személyesen is részt vett. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont Űr és extázis című életmű-kiállításának, tavaly Palimpszeszt címmel pedig az Ybl Budai Alkotóház.
Reigl Judit első közt kapta meg a Franciaországban 2017-ben kifejezetten női művészeknek alapított AWARE díjat.
A Kossuth-díjjal 2011-ben tüntették ki az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott munkásságáért, művészi életútja elismeréseként. Mint a galéria közleménye felidézi, 1964-ben elnyerte a Guggenheim Nemzetközi Díjat, 1967-68-ban a Carnegie-díjat. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. 2016-ban a francia kormány a Művészetek és Irodalom Érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki.
Forrás: MTI, borítókép: Reigl Judit 2012-ben
