Amikor először beszéltem vele, még nem volt számomra teljesen egyértelmű, hogy ő bizony az a Tabár Zoltán, aki a nyolcvanas évek óta alakítja a magyar popipart. Az Exotic zenekar alapító tagja, maga is zenész, az ország első hivatalos zenei ügynökségének, a Joyride-nak, továbbá a digitális korba ültetett zeneipar egyik formabontó fejlesztésének, a KoncertBooking.com nevű koncertszervező platformnak a társalapítója. Több mint negyven év élményanyagát és tapasztalásait nehéz egy interjúba sűríteni, most mégis megpróbálok térképet adni e sokszínű karrier mérföldköveihez.
KULTer.hu: Gondolom, számos emlék tör elő belőled, ha azt mondom: 1986-os Aorta Fesztivál. Miért jelentős számodra ez a rendezvény?
1986 a zeneipari pályafutásom kezdete, amikor az élet ezt a szerepet osztotta rám. Amikor a fesztiválra induláskor még nincs is zenekarod, annak nevét a nevezési papír kitöltése miatt egy tusfürdőről nevezitek el, és leginkább azért indulsz el, mert az unokatestvéred is benevezi a zenekarát. Az elődöntő, amikor mindenki meglepetésére egy new wave zenekar szembe megy az árral, és a döntőre 600 nevezett produkció közül megkérdőjelezhetetlen győzelmet arat. Így indult az Exotic, akár egy hógolyó a hegy tetejéről, ami lavinává alakul pillanatok alatt. Egy álom, ami minden görcsölés nélkül valóra vált.
KULTer.hu: A zenekari formálódás mellett testvéreddel új korszakot nyitottatok a zenei menedzsmentben. Hogyan kellett akkoriban elképzelni a magyar zenei menedzsment rendszerét, mi motiválta a Joyride megalapítását és miben hozott ez újat a hazai zenepiacra?
Az Exoticot időközben felfüggesztettük, és a testvérem, István úgy döntött, a zeneiparban folytatja producerként. Én az emberi csalódások miatt rövid ideig hátat fordítottam a hivatásunknak. Pisti elkezdett dolgozni olyan fiatal csapatokkal, mint a Kozmix és a Happy Gang. Ekkor felvetette, hogy jó lenne egy menedzsmentet felépíteni.
Akkoriban nem képviselte senki a produkciók érdekeit, afféle vadkapitalizmus uralkodott a szakmában.
Úgy döntöttünk, hogy közösen felépítünk egy menedzsmentet, ami egyrészről booking, másrészről a zeneipar egyéb területeit lefedő szolgáltatásokat látott el. Nem definiáltuk, de már akkor is egy 360 fokos üzleti modell megvalósításába vágtunk bele. A kilencvenes évek elején jártunk, amikor ösztönösen felállítottuk azt a rendszert, amit napjainkban minden menedzsmentiroda képvisel. Rövid idő alatt olyan produkciók csatlakoztak a meglévő Kozmix és Happy Gang mellé, mint a Soho Party, a TNT, Császár Előd, a Carpe Diem, a 4F Club, a Kerozin vagy a Splash. Ezek azok a formációk, amelyeknek a dalait még ma is hallhatjuk a rádiókban, és nincs olyan házibuli vagy retro party, ahol ne üvöltenék a táncparketten, hiába telt el azóta 30 év… Ez talán mindennél jobban igazolja a munkánkat. Egy olyan full service voltunk, amire minden produkció vágyott, és talán nem túlzok, ha azt mondom, pillanatok alatt fenekestül felforgattuk a szakmát. A zene után immár a másik oldalon is az új hullámot képviseltük.
KULTer.hu: Közben azért ’90-ben megjelent a Trabant. Számítottatok a sikerre, lehetett akkoriban sejteni, hogy ebből lesz valami?
A Trabant a második lemezünk címadó dala lett volna. A dalban egyedül Sipos F. Tamás nem hitt,
így a lemez címe Exotic 2 lett. Komoly veszekedések után a bakelit hátsó felére tettük fel csak a Trabantot, képpel. Az ilyen dalok pillanatok alatt születnek és egy életre szólnak. Soha nem felejtem el, amikor Pisti (Tabár István – a szerk.) a szobámban alkotta meg a „szaxofon szólót” a dalhoz. Szándékosan disszonánsra tervezte. Erről a stúdiófelvételkor lebeszéltek minket, de mi nagyokat röhögtünk, amikor megszólalt. Megjelenéskor már várható volt az igazi áttörés, mert már az első lemezünk is nagyon sikeresen startolt olyan dalokkal, mint a Holdfénytánc, a Nézz rám Tizedes, vagy a 24/24. Ha mai analógiát kellene keresnem, akkor a Valmar Úristen című száma az, amihez hasonlítható a Trabant életútja, nagyon átérzem Marics Peti és Valkusz Milán helyzetét.
KULTer.hu: A pályád során nemcsak mint versenyző, de mint közreműködő is részt vettél különféle tehetségkutató show-k, zenei műsorok készítésében. Hogyan tekintesz ezekre zenei menedzserként?
Valóban sok tapasztalat gyűlik össze az évtizedek alatt, lassan egy egész tankönyvet írhatnék a produkciók fejlődésének ívéről, a tündöklésükről és sajnos bukásukról, az úgynevezett süllyesztőről is. Most elsősorban az előadók, zenei produkciók oldaláról közelítem meg a témát. Mondhatjuk, hogy
kikövezett az út előttük, mégis a legtöbben előbb-utóbb nemcsak megtalálják, de szinte tudatosan keresik maguknak a kutyagumit,
amibe nagy lendülettel bele is lépnek. Az induló produkciók a bevezetéskor mindenre figyelnek, amit tanácsolsz nekik, minden szakember segítségét igénybe veszik, és ennek gyorsan meg is látszik az eredménye, amikor meredeken ível felfelé a pályafutásuk. Sikert sikerre halmoznak, azonban később a rutin, a tapasztalat okán gyakran elfelejtik az első lépéseket, és leginkább azt, hogy mitől tartanak ott, ahol. Még haragudni sem nagyon lehet rájuk, hiszen ez egyfajta önállósodás, öntudatosodás, ugyanakkor őszintén sajnálom, amikor egy-egy tehetséges előadó karrierje derékba törik. Végignézni és asszisztálni hozzá pedig még nehezebb. Általában ez az a pont, amikor mi is hátralépünk egyet. Nem akadályozunk meg senkit abban, hogy úgy irányítsa a karrierjét, ahogyan ő szeretné, de részt venni csak abban tudunk, amiben mi magunk is hiszünk.
KULTer.hu: A szemeid előtt zajlott/zajlik a zeneipar digitalizációja, sőt, manapság már a mesterséges intelligencia is teret nyer a zenében. Mik a legjelentékenyebb mérföldkövei mindennek, és te hogyan viszonyulsz a változásokhoz?
Imádom a digitalizációt! Gondolj bele, amikor kezdtük a pályafutásunkat, a hangfelvételek kazettán és bakeliten jelentek meg. Ezt követte a CD, majd az MP3 és most a stream. A promóció a tévében és a rádióban kezdődött, ma már az online a prioritás. A közönséggel való kapcsolattartás postai levelekkel és közönségtalálkozókkal, dedikálással indult. Ma a közösségi média mindenhol tarol, a dedikálás helyett szelfi készül. És ha a gyártói oldalt nézzük: egy videókliphez anno televíziós stáb kellett, ma akár egy mobiltelefon is elég, ha kellő kreativitás társul mellé, míg a hangfelvétel készítése a gigantikus stúdiókból laptopokba és szoftverekbe költözött át – kis túlzással. Sokan ezt nem veszik észre, vagy rosszabb esetben hadakoznak ellene, félnek tőle, és nem kapják el a technika adta lendületet. Minél hamarabb érted meg és kezded a mindennapjaidba beépíteni, annál nagyobb lesz a versenyelőnyöd!
Ha már digitalizáció: találtunk egy olyan területet a KoncertBooking.com-mal, amit mi bolygattunk fel fenekestől.
Mi készítettük el a koncertszervezés MP3-ját,
ha úgy tetszik. A célunk az volt, hogy a rendezvényszervezés minden elemét digitalizáljuk, ezzel csökkentve az egyeztetések hosszú idejét, minimalizálva a félreértések kockázatát, esélyt teremtve az újonnan induló produkcióknak. Egy hatékony, gyors és környezetbarát platformot álmodtunk meg, ami mára – szerénytelenség nélkül állíthatom – túlszárnyalta az eredeti vízióinkat és nemcsak a hazai, de a világpiacon sincs valós konkurense. Az AI nekem az üzemanyag, ami ezt a motort hajthatja.
KULTer.hu: Mi inspirált abban, hogy elinduljatok ezen az úton, és hogyan, milyen fázisokban jött létre a KoncertBooking.com?
Valamikor a kilencvenes évek második felében már volt egy „startuper” korszak az életemben, csak akkor ugyanúgy nem tudtam, hogy ezt így hívják, mint az általunk létrehozott menedzser iroda, a Joyride idejében a 360 fokos modellt. Ekkor indítottam el a tenderlap.hu oldalt, ami a mai Árgép előfutára lehetett volna, de az akkori világgazdasági válság elvitte. A tenderlap.hu mellett a nemfizetocegek.hu online behajtóoldallal foglalkoztam még, szóval mindig is érdekeltek az újszerű megoldások. Így utólag szemlélve, ezekből szinte egyenes ágon következnie kellett a KoncertBooking.com platformnak.
A gyújtóbomba a feleségem sms-e volt,
ami úgy szólt: „Hogyan digitalizálhatnánk a szakmánkat?” Ez a pillanat megváltoztatta az életem, motiválttá tett és újra alkothattam. A két szenvedélyem, a zene és a technikai újdonságok világának egyvelege talált rám. Az élet pont ebben az időben mutatott be néhány startup „nagyágyúnak”, ami kellő bátorsággal vértezett fel, ugyanakkor önmagam megismerésében, képességeim reális megítélésében még fejlődnöm kellett. Ezt az utat Mosonyi Szilárd mutatta meg nekem, és az ő segítségével az önbizalom is megérkezett.
KULTer.hu: Az olyan appok, mint az Airbnb vagy az Uber teljesen átalakították, egyszersmind leegyszerűsítették a szállásfoglalás és a lakáskiadás, valamint az utazásmegosztás, személyszállítás hagyományos formáit. Hasonló elven működik a KoncertBooking.com is? Milyen igényekre válaszol és hogyan segít a felhasználóknak a platform?
A társadalomban átalakultak a vásárlási, valamint a szolgáltatás-megrendelési szokások. A megrendelő mindent közvetlenül és azonnal szeretne, minél gyorsabban és minél olcsóbban. Bár nem érzik szükségét egy ügynök munkájának, valójában azért vágynak a biztonságra. A felhasználó mobiltelefonjában el kell, hogy férj, közben pedig végezz el mindent, hogy a user már csak a szolgáltatás eredményeit élvezze. Képzeld el, hogy telefonálás nélkül állíthatod össze egy rendezvény teljes programját úgy, hogy mindössze néhány percet fordítottál rá. Közvetlenül a produkcióval egyeztetsz, a megállapodás a platform használatától nem lesz egy forinttal sem drágább, viszont olyan adminisztrációt kapsz pluszban, amire magad sem gondolnál. Röviden tehát az azonnal, biztonságosan, közvetlenül, a legkedvezőbb áron a KoncertBooking.com kulcsszavai.
A platform megszólítja a megrendelőket és a zenepiaci szereplőket egyaránt.
Míg az előbbiek számára lerövidült munkafolyamatot, valamint optimalizált költségeket biztosít, addig az előadók számára esélyegyenlőséget, hatékony munkavégzést, továbbá felzárkóztatást és edukációt elősegítő funkciókat kínál. Hosszasan tudnék még mesélni erről, szerelmese vagyok a fejlesztéseinknek, amikhez több évtizedes szakmai múltunk minden tapasztalatát és rutinját felhasználtuk, beépítettük.
KULTer.hu: Milyen megpróbáltatásokkal szembesültetek a KoncertBooking.com-mal kapcsolatban, és ehhez képest milyen eredményeket értetek el vele eddig?
A majd 13.000 felhasználó, a közel 1 milliárd forint értékű közvetített megrendelt koncert, a mintegy 300 regisztrált produkció ma már igazolják a jövő kezdetét. De valóban szembesültünk kihívásokkal. Nem számoltunk például a félelemmel. Az újdonság ereje sokszor ijesztő lehet, így persze az elején sokszor kellett elmondanunk, hogy a KoncertBooking.com nem elvesz, hanem épp ellenkezőleg, segít és hozzáad.
Nem az a cél, hogy ne legyen munkád, hanem az, hogy azt minél gyorsabban és hatékonyabban tudd végezni.
A 19. században a gépesítés, nemrég a mobiltechnológia vagy a mesterséges intelligencia is bejárta, bejárja ezt az utat. Ezért ezek a kihívások számunkra is csak azt jelezték, hogy jó úton járunk, és ebben az olyan sikerek is megerősítenek minket, mint az Ecommerce Hungary Szórakozás-Művelődés kategóriájának idei fődíja. A félelmen felülkerekedik a praktikum, a technológiai fejlődést nem lehet megállítani. A siker érdekében szerencsésebb megbékélni, megszeretni és a saját szolgálatunkba állítani azt. A jövő a digitalizációé és az együttműködési készségé, ezért mi mindent és mindenkit szeretettel és tárt karokkal várunk.
KULTer.hu: Mik lehetnek a következő lépések a fejlesztéseket tekintve és a te karrieredet illetően?
A legfontosabb, hogy a jelenlegi szakmai célközönségeink – előadók, zenei menedzsment, megrendelők, önkormányzatok – mellett a végfelhasználók, a nagyközönség felé is nyitunk a hamarosan induló jegyértékesítéssel, valamint a „zöld reklámajándék” értékesítő felületünkkel. Emellett a terjeszkedés nem csak a funkcionális bővülést jelenti számunkra. A célunk az eléréseink szélesítése, az ország határainak átlépése, a regionális terjeszkedés és a nemzetközi piacra lépés. Ezek a mi életünkben is nagy lépések.
Borítókép: Gregus Máté
