Az Alföld Stúdió immáron tizenegyedik, Billenő egyensúly című antológiájának bemutatójára február 8-án este került sor a Három Hollóban. A könyv megjelenésének apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésre sokan voltak kíváncsiak. Az érdeklődőket Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője köszöntötte, ezután pedig bemutatta a közönségnek a beszélgetés résztvevőit. Az asztal körül a kötet néhány szerzője – név szerint Gregor Lilla, Katona Alexandra, Vincze Richárd – és az egyik szerkesztő, Fodor Péter foglaltak helyet, akiket Bakó Sára kérdezett.
Az Alföld folyóirat mellett működő Alföld Stúdió nagy múltú, kritikai és tehetséggondozó műhely, amely már sok éve biztosít teret az együtt gondolkodásnak és a fiatal tehetségeknek. Bakó Sára, az est moderátora először Fodor Pétert kérdezte a Billenő egyensúly szerzőgárdájáról és arról, hogy miként segítheti egy kritikus fejlődését, ha a Stúdióhoz tartozhat. Fodor kiemelte, hogy a Stúdió munkájában már nemcsak a Debreceni Egyetemhez és régiójához kötődő hallgatók vesznek részt, hanem Szeged, Budapest, Eger és Pécs környékéről is egyre többen érkeznek. Ehhez kapcsolódóan megemlítette azt is, hogy
a folyóirat utánpótlásbázisként is tekint az Alföld Stúdióra.
Fodor szerint a Stúdió egyik nagy előnye, hogy a különböző egyetemek műhelyeiből érkezők itt abban a reményben találkozhatnak, hogy valami olyat is tanulnak majd egymástól, ami a saját környezetük gondolkodására talán kevésbé jellemző.
Bakó ezután megkérte a jelenlévő szerzőket, hogy osszák meg a tapasztalataikat ebben a sokszínű közösségben zajló munkáról. A mikrofon először Gregor Lillához került, akinek abban segített sokat a Stúdió, hogy hónapról hónapra kövesse az új megjelenéseket, és ki tudja szűrni, hogy mit érdemes elolvasni vagy megnézni. Mesterszakos tanulmányai elején járt, amikor csatlakozott a műhelyhez, amelynek végső soron azt is köszönheti, hogy a doktori képzést már a Debreceni Egyetemen végzi. Gregor gondolataihoz Katona Alexandra is könnyen tudott csatlakozni: ő a Szegedi Tudományegyetem mesterszakos hallgatója volt, amikor elkezdett az Alföld Stúdióba járni, jelenleg pedig ő is Debrecenben folytatja doktori tanulmányait. „Úgy éreztem, hogy ebben a körben az együtt gondolkodás nem feltétlenül az egyetértésről szól.
Már a sok különböző nézőpont is nagyon inspiráló volt.
Amikor nem egyezett a véleményünk valamivel kapcsolatban, az sosem volt probléma, és ez számomra rendkívül felszabadító élményt jelentett” – fogalmazott tapasztalatairól. Vincze Richárd kiemelte, hogy a Stúdióban való részvétel folyamatos olvasást, közös értelmezést és gondolkodást eredményezett, véleménye szerint pedig pont így érdemes foglalkozni irodalommal és szövegekkel.
A bemutatkozó körök után immár teljes mértékben a kötetre irányult a figyelem. Az antológia címválasztásáról Fodor Péter elmondta, hogy
az olvasó számos tanulmányban szembesülhet a kibillenő egyensúllyal vagy személyiséggel, illetve éles határhelyzetekkel.
Így a cím több szöveg esetében is értelmező metaforaként képes funkcionálni. Amikor ,,kibillenünk”, akkor Fodor szerint egyúttal arra is elkezdünk törekedni, hogy megértsük, ami velünk történt.
Az Alföld Stúdió legújabb antológiájáról elmondható, hogy a klasszikus irodalomtudományi témák, a modern és kortárs szövegeket elemző tanulmányok mellett
teret kapnak például sportfilmről, tömegkultúráról vagy éppen az ifjúsági irodalom intézményrendszeréről szóló szövegek is.
Mivel a kötetet nagyfokú heterogenitás jellemzi, Bakó arra volt kíváncsi, hogy melyek azok a témák vagy értelmezési irányok, amelyeknek köszönhetően a tanulmányok mégis valamiféle egységet képesek alkotni. Vincze egyetértett abban, hogy az antológia tematikája sokszínű, ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a szerzők olvasásmódja javarészt egyezik, és a műhelyalkalmakon általában hasonlóképpen gondolkodtak az egyes szövegekről. Gregor azonban vitába szállt ezzel a megállapítással:
szerinte több diszciplína és olvasásmód is megjelent a munka során.
Kiemelte egyik szerzőtársukat, Rudisch Ferencet, aki a városligeti Vurstliról szóló tanulmányát médiatörténeti nézőpontból írta, behozva ezt a megközelítést a beszélgetéseikbe is. A konklúziót Katona így vonta le: ,,[m]egesett, hogy nem értettünk egyet, ahogy az is, hogy megváltozott a véleményünk. Lényegében így működik az Alföld Stúdió. Nem félnek vitatkozni az emberek, de a vita mindig termékeny, udvarias és eredményes”.
A továbbiakban Bakó az antológiában helyet kapó szövegeikről kérdezte a szerzőket. Gregor Lilla Kele Fodor Ákos Echolália című kötetéről írt, melynek befogadása során a megszokott olvasásmódjaink is „kibillennek”: a műhöz új utakon kell közelíteni.
Bakó a kötet különleges, összművészeti jellegéről is szót ejtett,
Gregor pedig elárulta, hogy a könyvtárgyhoz tartozik egy honlap és egy átlátszó hanglemez is. Ahogy kinyitjuk a kötetet, kettényílik, és a fülek a közepére csukódnak. A szöveg már a füleken is ott van, de olyan apró betűkkel és annyira sűrűn, hogy ujjal kell követni a sorokat olvasás közben – mesélte a hallgatóságnak. A kötetnek több része van, és a szerző szerint mindegyik másképp mozdítja ki az olvasót a hagyományos szövegolvasásból. A legizgalmasabbnak azt a ciklust találta, amelyben Kele Fodor Ákos tíz klasszikus költő verseiből kivonta a magánhangzókat, és új mássalhangzók beillesztésével kreált belőlük értelmes szöveget.
Ezáltal a befogadó „rejtvényfejtő olvasásra” kényszerül,
és sokszor nem is derül ki, hogy melyik verset idézi fel az adott szöveg. Gregor egy programozó barátjától kért segítséget a megfejtéshez, így a számítógépes olvasás módszerével közelíthette meg az Eoáia-ciklust.
Vincze Richárd az animalitás performanciájáról írt tanulmányt Németh Zoltán Állati férj című kötetét viszgálva. Arra próbált rámutatni, hogy a humanitás valójában nyelvi konstrukció, és az, hogy miként gondolkodunk emberről, állatról, illetve ezek viszonyáról, sosem állandó: folyamatos mozgásban van.
Tanulmányában azt vizsgálja, hogy a szöveg hogyan performálja az állatot és a humánumot.
Megemlítette, hogy sok olyan entitás jön létre az egyes szövegekben, amelyet nem tudunk egyszerűen, a metafizikai hagyományoknak megfelelően beazonosítani, hogy emberről vagy állatról van szó.
Katona Alexandra a kortárs magyar ifjúsági irodalom vonatkozásában vizsgálja azt az „elképzelt kamaszt”, akinek a szerzők írnak. Ehhez az Alföld folyóirat 2021-es tematikus blokkjának műhelyesszéit használja, és arra kíváncsi, hogy az itt megnyilatkozó írók milyen olvasót képzelnek el. Tanulmánya végén Katona felteszi a kérdést, hogy
a jelenlegi globalizálódó világban mi lehet az ifjúsági irodalom legitim létmódja.
Bakó arra kérte a szerzőt, hogy mutassa be röviden, milyen is ez az „elképzelt kamasz”, és fejtse ki a véleményét arról, hogy mit tehetnének a szerzők annak érdekében, hogy a „valódi kamaszt” is sikeres(ebb)en elérjék. Katona szerint az elképzelt kamasz – akár az állati férj Vincze szövegében – imaginárius társadalmi konstrukció. A magyarországi kamaszkép és ezáltal a magyar ifjúsági irodalom is egészen homogén abban a tekintetben, hogy
a fiatalokat kevés szerző engedi erőszak közelébe.
A magyar ifjúsági irodalmat alapvetően jellemzi egy olyan hitvallás, miszerint minden kamaszkönyv végére kell feloldás. Nemzetközi színtéren Katona szerint sokkal nagyobb a teher, amit a szerzők a kamaszokra mernek helyezni egy-egy szöveg révén.
„Azt szeretném, ha a magyar ifjúsági irodalom sokszínűbb lenne, ami nemcsak a szerzők, hanem az intézményrendszer felelőssége is.
Jelenleg nem igazán zajlanak olyan kutatások, amelyek körvonalaznák a reális kamasz befogadót.
Ez olyan hiány, amit mindenképpen be kellene tölteni” – fogalmazott Katona. Kritikával illette továbbá a magyar ifjúsági irodalom Budapest-centrikusságát, ami nagyban hozzájárul egy jelentős olvasóbázis perifériára szorulásához. Véleménye szerint segítség lenne a reális kamaszkép konstruálásában egy olyan intézményrendszer vagy könyvtárhálózat kiépítése, amely szélesebb réteg megszólítását tűzi ki célul.
Bakó megemlítette, hogy az Alföld Stúdió korábbi köteteinek kritikusai több ízben is hangot adtak kétségeiknek az antológiák gyakorlati használhatóságával kapcsolatban. Következő kérdése így arra irányult, hogy hogyan lehet ezt a könyvet adekvát módon befogadni. Fodor Péter hangsúlyozta, hogy ezek a szövegek nem a Stúdióban zajló munka során születtek, hanem az egyes szerzők külön doktori vagy kritikusi műhelyében, a kötet pedig lehetőséget biztosított színvonalas tanulmányaik megjelenésére. „Ki az, aki elolvas bármilyen tanulmánykötetet elejétől a végéig?” – tette fel a kérdést Fodor, utalva arra, hogy ezekben a válogatásokban nyilvánvalóan minden olvasó a saját érdeklődésének megfelelő írásokat keresi. Ezen kötetek különlegessége Fodor szerint abban áll, hogy
archiválják a magyar irodalmat és kultúrát értelmező fiatalok szűk, de tagadhatatlanul sokoldalú csoportjának interpretációit.
A kötetek emellett lenyomatai annak is, hogy az adott időszakban mire képes a magyar egyetemi rendszer.
A beszélgetés után az érdeklődők kötetlen formában tehették fel kérdéseiket a szerzőknek, az antológiát pedig kedvezményes áron vásárolhatták meg. Az eseményről mindenki az Alföld folyóirat februári számával távozhatott.
Billenő egyensúly – az Alföld Stúdió antológiájának bemutatója, Három Holló, Budapest, 2024. február 8.
A fotókat Szirák Sára készítette.
