térfoglalás
fűnyesedéket szórnak a zöld kukába
csuklóból emelgetik tetejét
akár építkezési daruk a betontömböket
nem ragadhat zakójukra szégyenfolt
idegen gyümölcsfákon egyensúlyoznak
ami egykor valaki másé volt
mások a paradicsom törékeny
derekára mulcsot húznak
megvédeni a kiszáradástól
cseppfolyós romantika duzzad
folyamatos tápanyag-utánpótlás
gátolja a nem kívánt udvarlókat
és nem azért teszik mert a munka nemesít
minek legyenek egyébként is olyanok
akik magukból sem képesek kimetszeni
a beleszületés hónaljhajtásait
karóval támasztott igenek a talaj szentségében
folyamatos kötözés az elhajlás ellen
feleséged után elnyelt füttyögést csócsálnak
a szomszéd ház állványain kapaszkodó kantárosok
utánanéznek elnyúlik tekintetük
mint szálkásszőrű tacskó a frissen nyírt gyepen
kerítéshatáron a lombok tánca térfoglalás
évszázadok alatt földkéregben összekulcsolt kezek
az ácsok a magasban elszívott kondenzcsíkok satujában
ahol a kabinnyomás közé szorulva a paradicsom is édesebb
Borító: Unsplash