A megnyitón Nagy Bálint, a FUGA vezetője elmondta, céljaik között a kezdetektől fogva szerepelt nemzetközi kitekintő is, ám annak megvalósulására egy évet kellett várni. Veronika Erte, lett nagykövetasszony magyarul elmondott beszédében kiemelte, hogy Riga abból a szempontból egyedülálló Európában, hogy a város épületeinek egyharmada szecessziós épületekből áll. A XX. század eleje rendkívül termékeny időszak volt a város életében, több száz új épületet építettek ekkor. Ennek is köszönhetően 1997-ben felvették Rigát az UNESCO világörökség listájára.
Gerle János építész saját bevallása szerint véletlenül ismerte meg Rigát: 1986-ban elhívták Norvégiába, az UNESCO együttműködési programjába, melynek célja volt, hogy összefogja, megóvja a jelentős, századelős építészeti hagyatékokat. A program keretében jutott el Rigába is, ahol meglepetésként érte, hogy sok épület mennyire ismerős számára, többségük akár a budapesti látképbe is beilleszkedhetne. A magyarázat a lett történelemben keresendő: Lettország sokáig német, majd orosz fennhatóság alatt állt. Az építészetben akkor bontakozott ki jelentős fejlődés, amikor az ország az Orosz Birodalom része volt. Az építészet a századfordulón új formai forrásokat keresett.
Azok az államok, melyek erős nemzeti önállósággal rendelkeztek – mint például Franciaország –, a növényvilág elemeihez fordultak. Addig Európa perifériáin, a nemzeti identitás megteremtésére törekedve inkább saját népművészeti hagyományaikhoz nyúltak az építészek. Ekkor bontakozott ki a rigai szecesszió azon periódusa, mely a népművészet hagyományaiból merít. Ugyanez a folyamat játszódott le Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy míg nálunk néhány év alatt 6-10 épületet húztak fel az irodák, addig Rigában ennek a tízszeresét.
Ez a nagy hagyaték ma is kompakt, egészséges városképi együttest jelent, melyet nagy gonddal őriznek a fővárosban. Két tanulsága van tehát a kiállításnak: van egy eddig ismeretlen rokonunk, akit érdemes alaposabban megismernünk, és aki képes örökségét megbecsülni és megőrizni annak méltó értékén.
A kiállítás megtekinthető 2010. 11. 10-ig a FUGA Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.).