Szomorú, hogy hazánkban a forgatókönyv meghatározó szerepét viszonylag későn ismerték fel, de örömteli, hogy mostanra sikerült: pályázatok, workshopok egyre növekvő száma segíti az írásra vetemedő tehetséges szerzőket. A Filmíró Napok első eseményét is meglepően nagy érdeklődés fogadta.
A Fade In Script Consulting és a Nemzeti Filmalap szervezésében indult rendezvénysorozat arra hivatott, hogy – a nyilvános beszélgetések, tájékoztatók által – életképes és hatékony párbeszédet indítson a forgatókönyvekkel valamilyen formában kapcsolatban állók között. A november 23-ai első beszélgetés alkalmával rögtön változott is a forgatókönyv. A helyszín eredetileg a Millenáris Fogadója lett volna, ám az épület bejárati ajtaján egy kiírás jelezte: fáradjunk a Csodák Palotája egyik különtermébe. Pozitívum, hogy a Palotában önfeledten fel-alá szaladgáló kicsik és nagyok megadták a játékos alaphangulatot. A teremben viszont – a nagy érdeklődésnek hála – nem mindenki talált ülőhelyet. A szaksajtó mellett – mint arra Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. vezérigazgatója is rámutatott – már praktizáló forgatókönyvírók is tiszteletüket tették: nem csak a Barátok közt egy-egy írója, de cannes-i díjnyertes fiatal tehetség is ült a sorok között.
A nyitó témát, a magyarországi sorozatírás helyzetét és lehetőségeit a piac legbefolyásosabb szakemberei igyekeztek körüljárni. A beszélgetést Köbli Norbert moderálta. A tézismondat, miszerint a magyar forgatókönyvírók televíziós csatornáknak írnak, amennyiben nem akarnak éhen halni, hamar beigazolódott. A továbbiak leginkább a pályázási lehetőségek felvázolásáról, illetve kulisszatitkokról szóltak.
Kriegler Gábor, aki immár a magyarországi HBO script development executive székében ül – Köbli Norbert fordításában „fődramaturg” –, kihasználva az alkalmat máris türelmet kért azoktól, akik az HBO sorozatkoncepció pályázati eredményeire várnak. Elmondása szerint a jogi háttér még kidolgozatlan, az amerikai formulák magyar adaptációja több időt vesz igénybe, mint gondolták. Ráadásul minden várakozást fölülmúlva csaknem 265 pályázati anyag érkezett hozzájuk. A kezdeményezés kiváló lehetőség lehet az ambiciózus írók számára, az HBO ugyanis nem zárkózik el attól sem, hogy egy-egy autentikus, általuk továbbfejlesztett, illetve megvalósított ötlet akár külföldön is képernyőre kerüljön.
Medveczky Balázs, az MTV elnöke nyilván piaci megfontolásból volt jóval szűkszavúbb egy új, napi sorozatot illetően. Csak annyit árult el, hogy az MTV saját sorozata 2012 márciusától lesz látható, ráadásul „több platformon” is.
A közszolgálatnál maradva nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egy nemrégiben felreppent hír szerint a Médiatanács 20 millió forintos keretösszeget szán televíziós produkciók forgatókönyv-fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy rendhagyó módon a filmhatóság nemcsak a nagyjátékfilmekre kíván összpontosítani, hanem a filmszakma egyöntetű véleményét figyelembe véve a tévéfilmek és -sorozatok fejlesztése is támogatásban részesül majd. Medveczky és Fodor Gergely, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője elmondta, hogy ez az összeg nagyjából 8-10 produkció kidolgozására lehet elegendő, a gyártásra vonatkozó pályázatot pedig egy későbbi időpontban írják ki.
Andy G. Vajna, filmügyi kormánybiztos lényegében amerikai tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, amikor néhány mondatban összegezte a tengerentúli televíziózás mechanizmusát. Szomorúan mesélte élete egyetlen sorozatgyártással kapcsolatos élményét, az ő nevével fémjelzett Sarah Connor krónikái – mindössze 2 évadot megélt sorozat – ugyanis csúfos kudarcot vallott már Amerikában is.
Fonyódi Tibor (a Tűzvonalban, Géniusz és Hacktion vezetőírója) és Zakál Edit (a Jóban rosszban és az Átok című sorozat vezetőírója) a sorozatgyártás technikai hátterét ismertették, egyúttal érdekes, konkrét adatokat is megosztottak a hallgatósággal. Többek között megtudtuk, hogy a Jóban rosszban történetében volt olyan évad – éppen a tavalyi –, amikor egy időben összesen negyven forgatókönyvíró dolgozott a sorozaton, ugyanis dupla mennyiséget, heti 10 epizódot kellett letenniük az asztalra.
Az est fénypontját Kalamár Tamás (a Barátok közt producere) és Nagy Tamás (a Jóban rosszban producere) aranyköpései jelentették. Nagy megpróbálta közhiedelemnek beállítani kettejük rivalizálását, azzal érvelve, hogy a piacon mindketten megférnek, de ezt nemcsak a közönség, hanem a vendégek egy része is kétkedő mosollyal fogadta.
A „mitől jó egy sorozat?” kérdésben nagy egyetértés mutatkozott a vendégek körében. A forgatókönyv minőségének fontosságát mindenki elismerte. Kriegler az eredetiséget emelte ki, Fonyódi pedig azt részletezte, milyen nehéz olyan sorozatot írni, ami napról napra, hétről hétre képernyőre szegezi a tekinteteket. Egy biztos: olyan történetekre és karakterekre van szükség, amikben – Havas Ágnes szavaival élve – „magukra ismernek az emberek.”
Zárásként érdemes kiemelni egy, a közönség soraiból érkező kérdést. Az est során másodszorra merült fel a Barátok közt egyetlen epizódjának költsége, amit Kalamár – még ha vonakodva is – 9 millió forintban állapított meg. Ezen felbuzdulva Nagy Tamás elárulta, hogy a Jóban rosszban költségvetése ennek fele epizódonként. Az őszinteségi hullámot Fonyódi Tibor zárta a Hacktion epizódonkénti 22 milliós összegével. (A Filmíró Napok következő, december 13-i eseményén a Nemzeti Filmalap mutatkozik be.)
Filmíró Napok – Beszélgetés a mai magyar sorozatírásról, Budapest, Millenáris, 2011. november 23.
Fotó: MTI
