Talán mindenki ismeri Jean Valjean történetét. Öt év gályarabságra ítélik, majd két szökési kísérlet után az ötből tizenkilenc lesz. A megváltás számára egy püspök képében érkezik, aki neki adja ezüstjeit, hogy szabadulása után hat évvel már gazdag iparosként láthassuk viszont. Ám nyugodt élet nem vár rá, hiszen a rendőrfőnök Javert folyton a nyomában van.
A nyomorultak leginkább az áldozatról és a szeretetről szól. Itt van mindjárt Valjean. Isten iránti szeretete tartja életben és képes áldozatot is hozni. Végül életét is feláldozza Cosette-ért, mert édesanyjának tett ígérete mindennél fontosabb neki. Hugh Jackman számomra tökéletesen átadta Valjean figuráját. Fegyencként az általa megformált karakter megmutatja nekünk a herkulesi erőt és kitartást, úrként pedig a könyörületességet. Tekintetével teljesen át tudja adni a benne rejlő szomorúságot és a lebukástól való félelmet.
Fantine szerencsétlen múltú munkásnő, aki hogy megélhetését biztosítsa, prostituáltnak áll és Cosette nevű kislányát a kétszínű és kapzsi kocsmáros házaspár – Thénardier-ék – gondjára bízza abban a reményben, hogy rendszeresen küldött pénzéből azok majd jól tartják. A Fantine-t játszó Anne Hathaway alakítása egyszerűen lenyűgöző. A színésznő már rég kinőtte a Neveletlen Hercegnő gúnyát és igazi királynő lett belőle. Összesen alig tíz-tizenöt percig van vásznon, de ezalatt sikerül elérnie, hogy azt érezzük, amit valójában kell. A végtelen szeretetet lánya iránt, valamint önmaga iránt érzett gyűlöletét, amiért számára nem maradt más lehetőség, csak az utca. Gyönyörű barna hajától olyan méltóságteljesen vált meg, mint Natalie Portman 2005-ben a V, mint vérbosszú című moziban.
Javert a törvényt mindig betű szerint betartó rendőrfelügyelő, aki megszállottan üldözi Jean Valjeant, majd megismerve őt ráébred, hogy kötelességei ütköznek az erkölcsi jó sugalmaival, ám nem képes elviselni, hogy meghasonlott önmagával ezért az öngyilkosságot választja. Vizuálisan szép sorvezetőt kapunk szerepének megértéséhez, hiszen mindig alsó kameraállásból fényképezik, ezzel jelezve, hogy mindennek felette áll. De mégis, valahogy nem értem, miért Russel Crowe alakítja, aki véleményem szerint Javert szerepében megbukott. A karaktere ugyanis ingadozó volt és erejét vesztett. Mintha kényelmetlenül érezné magát a szerepben, ami ha a ruhára gondolunk, nem is olyan nagy csoda.
A kakukktojás nekem az Enjolras-t játszó Aaron Tveit volt. Korábban csak a Gossip Girl-ben találkoztam vele és nem vártam tőle semmi különösebbet. Hogy fölülmúlja a Mariust alakító Eddie Redmayne-t, arra semmiképpen nem számítottam.
Elérkeztünk Cosette (Amanda Seyfried) és Marius (Eddie Redmayne) karakteréhez: alakításuk számomra átélhetetlen volt. Nem hittem el, hogy az ő történetük ilyen egyszerű: szerelem első látásra. Éponine-nak viszont jár a taps, ha már musicalről beszélünk. Rajta látszik, hogy igazán szerelmes. A Gavroche-t alakító fiú, Daniel Huttlestone pedig igazi gyöngyszem. Aranyos, életrevaló, a pimaszsága viccessé teszi, és egyáltalán nem bosszantó.
A nyomorultak eme változata túlontúl az arcunkba tolja a szenvedést és a nyomort, hiszen rengeteg közelivel dolgozik. Fantine Dreaming dalánál ez nagyon is jól áll a vászonnak és Anne Hathaway át is tudta adni nekünk az érzést. A nagytotálok szépek ugyan, ám az elhagyatott városról készített snittek ugyancsak a nyomorról beszélnek. Pedig a film – ahogy alapanyaga – nem feltétlenül csak erről kellene, hogy szóljon. Hanem a szabadság iránti vágyról és a küzdésről is. A remek ellenpont a filmben a Thénardier házaspárt alakító Sacha Baron Cohen és Helena Bonham Carter. Egyszerűen színt visznek a moziba, viccesek és vidámak, felüdülést hoznak egy-egy szenvedős jelenet között.
Tudjuk, hogy az amerikaiak előszeretettel dolgozzák át a francia remekműveket (több-kevesebb sikerrel), de úgy gondolom, ez a film még apróbb szépséghibáival együtt is nagyon szerethető, sőt igazán amerikai is. Már ismert, hogy a film nyolc Oscar-jelölést kapott. Többek között a legjobb film, a legjobb férfi szereplő és legjobb női mellékszereplő kategóriákban. A Golden Globe-ot már bezsebelték érte. Várjuk a folytatást!
A nyomorultak (Les Misérables), 2012. Rendezte: Tom Hooper. Szereplők: Hugh Jackman, Russell Crowe, Anne Hathaway, Amanda Seyfried, Sacha Baron Cohen, Helena Bonham Carter, Eddie Redmayne, Aaron Tveit, Samantha Barks, Daniel Huttlestone. Forgalmazza: UIP-Duna Film.
