[I/4] Szapphó és Hermész találkozása
SZAPPHÓ: Ki vagy? Talán tudod kérdéseimre a választ.
HERMÉSZ: Lopni jöttem, nem tanácsot adni.
SZAPPHÓ: Helyes, ó, idegen! Lopd el hát tőlem szegénységem mi most legfőbb bánatom.
HERMÉSZ: Hát azt hiszed szegény vagy, Szapphó? Lehet-e bármit is ellopni attól, akinek semmije sincsen?
SZAPPHÓ: Mégis lenne vagyonom, amiről nem tudok? Igazad lehet. Vagyonom nem más csupán életem és lányom, verseim és tanítványaim, tanításom és hazám. Tudom, ezt is meg kell becsülnöm.
HERMÉSZ: Látod-látod, Szapphó, mégis mennyire, de mennyire gazdag vagy! Gazdagabb, mint én: Hermész.
SZAPPHÓ: Te lennél? Valóban te vagy? Bocsáss meg, hatalmas úr, Hermész, te is látod, mennyit szenvedek itt én. Talán csak ezért nem vettem azonnal észre. Esküszöm a boldog istennőre, még abban sincs igazán örömöm, hogy e nagy gazdagság mind az enyém. Meghalni hív a vágy, harmat áztatta lótuszos partjait látni Akherónnak.
HERMÉSZ: Szépen beszélsz, de ne siess úgy, Szapphó. A háború még csak most kezdődik. Látod ez itt a csatatér: Leszbosz szigete, Mütiliné városa. Ugye ismered hazádat, költő? Az első dárdát már elhajítottuk e csatában, s most hőn szeretett istennőddel, Hérával és dicső Apollónnal együtt csodáljuk, miképpen válik ketté az itteni emberek raja. Mondd, Szapphó, ha tényleg te vagy a tizedik múzsa, meg tudod-e mondani, hogy ki a jó és ki a rossz?
SZAPPHÓ: Emberek fölött ítélkezni a ti dolgotok istenek, mi csak ellenséget és barátot ismerünk, s még ebben is mennyit tévedünk.
HERMÉSZ: Ne szökj bölcsességed mögé! Ne menekülj! Válaszolj, Hermész kéri most ezt tőled, még ha kedvesen is, de mégiscsak egy isten. Nosza! Válaszolj: ki jó és ki rossz?
SZAPPHÓ: Hatalmas úr, én csak költő vagyok, de ki másnak árt, ki másnak kárában leli örömét talán lehet rossz, ki másnak segít, ki ad, hiszem, hogy jó.
HERMÉSZ: Tanítványaidnak, Szapphóm, ez lehet elég, egy istennek kevés. És mondd mi jó még?
SZAPPHÓ: Együttérzés, bölcselet, a múzsáknak való áldozás, és mindenekfölött a szeretet. Ha az ember nemesíti testét és szellemét, akkor lelke is ragyogó burokban ég.
HERMÉSZ: Lányodnak talán ez elég, egy istennek kevés. És mondd, mi rossz még?
SZAPPHÓ: Énszeretet, hatalmaskodás, lopás és csalás, hazugság, gyilkolás és főképpen a gyűlölet. Az ember e súlyos terhek alatt lelke örök lángját fújja el.
HERMÉSZ: Szapphóm, iskoladrámába való, ahogy gondolkodsz, nem pedig ide. Elfelejted, hogy én vagyok itt, és te hozzám beszélsz.
SZAPPHÓ: Zavarba hozol, Hermész. Egy isten kérdésére vajon halandó ember megfelelhet-e?
HERMÉSZ: Nocsak, mégis csak nem hiába vagyok itt, s nem hiába jelentem meg neked. Akkor most válaszolj: mi lesz méltó jutalma annak, aki jó?
SZAPPHÓ: Hát jutalomért kell jónak lenni, ó Hermész?
HERMÉSZ: Azt mondtad segítsek, szenvedsz a szegénységtől nem igaz?
SZAPPHÓ: Lónak tűnök talán, kegyes háziállatnak, ó Isten, mi ha jól húzza az igát: megjutalmazódik?
HERMÉSZ: Szikrázol, Szapphó! Mondd, akkor mi méltó büntetése annak, aki rossz?
SZAPPHÓ: Ítéletet mindenki önmaga felett mond.
HERMÉSZ: Nohát, s akkor nekünk mi dolgunk?
SZAPPHÓ: Fogadni imáink, meghallgatni fohászunk, emelni lelkünket magasabbra. Segíteni, hogy megértsük, vajon a jók mért szenvednek, és a rosszak mért aratnak diadalt. Megérteni, hogy miért van szenvedés a földön, és mi a valódi szépség, öröm és boldogság.
HERMÉSZ: Szép. Szép és talán igaz. Talán. Most azonban sajnos csak talán, mert mint mondtam lopni jöttem, nem tanácsot adni.
SZAPPHÓ: Ha el akarsz venni tőlem valamit, úgy kérlek, vedd el életem inkább, mint lányomat vagy verseimet. Inkább engem vigyél, mint tanítványaimat. Engem semmisíts meg, ne tanításomat. Engem rombolj le, ne hazámat.
HERMÉSZ: Isten vagyok, nem hadvezér. Életed nem vehetem, ki tudja mért oly fontos az. Hanem a többit: igen. Mire Mütilinében új nap virrad, lehet, te már úton leszel.
SZAPPHÓ: Jóslat ez vagy fenyegetés?
HERMÉSZ: Vedd, aminek akarod.
SZAPPHÓ: Ezt veszed el tőlem. Hazámat?
HERMÉSZ: Igazából nem is én veszem el tőled azt, ami sosem volt tied. Elveszik azt zsarnokok és hódítók, neked nincs dolgod velük. Dobd el hazádat, és vele eldobod szegénységedet is!
SZAPPHÓ: Még ha máshová is megyek, Leszbosz mindig velem van. Egy vagyok e szigettel, s ha valaki idejön most vagy bármikor, tudja, Szapphó szigetére érkezett. Szellemünk összeér.
HERMÉSZ: Nahát. Különös rejtély számomra még mindig az ember. Tudod, mi mindenhol ott vagyunk, alig kötődünk helyekhez, számunkra szent hely a világ, ám ti azt mondjátok otthon és máris templomot építettetek.
SZAPPHÓ: A végtelen térben kell olyan helynek lennie, ahonnan az ember is érzi: békében él. Él, és már nem fél többet, mert ez így van rendjén.
HERMÉSZ: Ugyan… barlangokba bújtatok nem oly rég, majd felszínre hoztátok odúitokat. Aztán odúitok falait falvakra és városokra, szigetekre és országokra terjesztettétek ki. Végül azt mondtátok ez a miénk, mi alig is különbözik attól, hogy „enyém”! Hogy aztán véres háborúkat vívjatok egymással a kiterjesztett barlangokért. Hogy nevezheted e sötét lyukat hazának és szentnek?
SZAPPHÓ: Ami egy istennek sötét lyuk az nekünk otthon és a szeretet. Ami istennek érthetetlen mélység, az nekünk embereknek: a család.
HERMÉSZ: Még hogy mi istenek ne értenénk mindent?
SZAPPHÓ: Te legalábbis, most úgy tűnik, nem értesz engem, Hermész.
HERMÉSZ: Rendben, Szapphó, íme felvágott nyelved jutalma: ha a bolond versenyt, melyet a főtéren tartanak tanítványaid elveszítik: te fogsz veszíteni valójában. Mindened elveszem, mit értéknek neveztél: lányodat, verseidet, tanítványaidat, tanításodat és hazádat. Csak életed hagyom meg.
SZAPPHÓ: Várj! Kérlek ne!
HERMÉSZ: Ha azonban nyer valamelyik tanítványod, akkor választhatsz a felsoroltak közül. Választhatsz, hogy te mit adsz fel.
SZAPPHÓ: Inkább életem.
HERMÉSZ: Sorsod van. Hübriszed.
SZAPPHÓ: Átok.
HERMÉSZ: Nevezd, ahogy akarod, életed még el nem dobhatod.
SZAPPHÓ: Bárhogy alakul csak veszíthetek.
HERMÉSZ: Mért nézel így? Mit tehetnék? Embernek istennel üzletelni mindig ilyen egyenlőtlen. Könyörögtél, hogy tegyelek gazdaggá, s most, hogy az vagy, most már érted mi mindent veszíthetsz.
SZAPPHÓ: Kegyetlen vagy, ó Hermész.
HERMÉSZ: Lopni jöttem, nem…
SZAPPHÓ: …tanácsot adni. De… hol vagy? Hová tűntél, költők és tolvajok hírvivő istene?
