Szeptemberrel véget ért a nyári szabadtéri koncertek időszaka, amit búslakodás helyett többnapos bulizással ünnepelt meg a Budapest Park. A Kapuzárási Pánik Fesztivál alatt volt minden, ami fülnek ingere, és még ha a hőmérséklet nem is maradt a barátunk, a hangulatra nem lehetett panasz.
A nyári koncertek kétségkívül leglátogatottabb helyszíne a Budapest Park. Bár még csak tavaly nyitotta meg kapuit, hamar népszerűbb lett, mint a Rákóczi híd túlpartjára költözött, ugyancsak szabadtéri Zöld Pardon. Pedig a legtöbb parkos koncertre ezer forint az előzetes beugró, a Pardonba pedig általában olcsóbban is be lehet jutni. A drágább jegyért persze a kínálat is változatosabb, valamint külföldi előadók is bőséggel érkeznek – idén például a Paramore és Manu Chau vonzotta a Budapest Parkba az embereket az ország minden tájáról. Persze a rossz idő és a hosszú éjszakák beköszöntével a szabadtéri rendezvényeket most fél évig hanyagolnunk kell, de a Park nem akármilyen módon búcsúzott a nyári időszaktól. A négy napos Kapuzárási Pánik Fesztivál afféle „best of” válogatásnak is tekinthető. Igazából szeptember végét már az ismétlések jellemezték, de nem is akármilyen előadókkal (Irie Maffia, Supernem, Alvin és a Mókusok stb.).
Az első napon a Kaukázus, no meg a polgárpukkasztó Soeri és Poolek kezdett a Soroksári úton. Másnap visszatért a Parkba a Brains, akik májusban egyszer már hatalmas bulit csaptak, miközben végig szakadt a közönségre az eső. Akkor Sian Evans, a Kosheen énekesnője volt vendég közös daluk, a We are One miatt, ezúttal a brit Tenor Fly csatlakozott hozzájuk. A koncert közben felhívták a figyelmet arra, hogy bár a Brains 1994-ben alakult, az eredeti tagok közül már senki sincs a csapatban. Zeneileg is egészen mást képviselnek, mint a kezdetekkor, ami talán nem is baj. Kijelenthetjük: a Brains végre beért.
Az estét az Intim Torna Illegál zárta, ám nem a nagyszínpadon, hanem a jóval kisebb, fedett PopArtban kaptak csak helyet. Ők legalábbis. Sokan viszont be sem tudtak jutni, mi is éppen, hogy csak besodródtunk a tömeggel. Ennek ellenére a hangulat fergeteges volt, csak egymás intim szférájába lógtunk be.
Az igazi csődület viszont pénteken, a Punnany Massiffal érkezett meg. Nincs ezen mit csodálkozni: a pécsi banda már májusban és júliusban is teltházas koncertet adott. Utóbbi alkalmával a produkció második felére sikerült bejutni a Park területére azoknak, akik hozzám hasonlóan épp csak a kezdésre értek a helyszínre. A Punnanynál ez nem járható út; az egykor még csak Baranyában ismert banda ma már abszolút a mainstream kategóriába tartozik. Ez még akkor is igaz, ha a többség csak az Élvezd és a Szabadon sorait tudja együtt dalolni Felcser Mátéékkal. De azokat aztán nagyon.
Szombatra végül eljött a tényleges zárás ideje. A Heaven Street Seven és Vad Fruttik melankolikusabb dallamai passzoltak is ehhez a keserédes hangulathoz. Az emberek száma jelentősen megfogyatkozott az előző naphoz képest. Mikor utoljára láttuk Szűcs Krisztiánt a színpadon, akkor azért már gyűltek az emberek, hogy Likó Marcival az egyetlenek akarjanak lenni.
A fesztivált a ZUP zárta a PopArtban, a csapat kellemes csalódást okozott. Korábban nem ismertem túlságosan a zenéjüket, mégis szinte már családias hangulatot alakítottak ki a fesztivál végére – nem csak a relatíve kisebb közönség miatt. Hölgyeim és uraim, a Park bezárta kapuit, de pánikra semmi ok: jön a klubkoncertek szezonja!
Kapuzárási Pánik Fesztivál, Budapest Park, 2013. szeptember 25–28.
A Lengyel Balázs által készített fotók forrása a Budapest Park Facebook-oldala.
