A Sickpicnic szintise, aki a Ricsárdgír hobbipop banda állandó zenekargrafikusa is, plakátot tervez a Tudósoknak, klipet készít Péterfy Boriéknak és imádja a Szomszédokat, ugyanakkor nem zsörtölődik, ha késnek a vonatok, inkább illusztrációsorozatot készít róluk, amiben kifejti, hogy a vonat is ember, azaz hibázhat. Hoffmann Tamás Boldizsárral, Boldival beszélgettünk.
KULTer.hu: Először a Ricsárdgír zenekar révén találkoztam a munkáiddal, koncertplakátok formájában. Első reakcióm az volt: végre! Nem egy szimplán szokványos plakát ez, inkább egy önmagában is jól működő meghívó, ami ráadásul még kellemesen humoros is. De mi van a plakáton túl? Mióta érdekel, mióta foglalkozol plakátművészettel? Hobbiként kezdted, avagy tudatos választás volt?
Amióta az eszemet tudom, rajzolok. Általános iskolában döntöttem el, hogy ezzel akarok majd foglalkozni. Azt hiszem, ez több (volt), mint hobbi, hiszen minden percemet valamilyen alkotás töltötte, tölti ki.
KULTer.hu: Melyik az a művészeti ág, technika, amiben otthon érzed magad?
Legtöbbször számítógépen dolgozom, mostanában nincs is idő másra. Ha tehetem, akkor festek. Régen ez fordítva volt, a festés volt a fontosabb. Építettem már szobrokat is. Naponta három órát vonatozok, ezért mindig van nálam vázlatfüzet. A kedvenc technikáim a kollázs, az asszamblázs és a montázs. Ezek az eljárások jól működnek digitális és manuális formában is.
KULTer.hu: Mi inspirál, honnan jönnek az ötleteid?
Nem tudom konkrétan megmondani, hogy honnan inspirálódom, de mindig van valami ötletem. Kivéve akkor, amikor határidőre kell dolgoznom, és már eltelt a rászánt idő nagy része, esetleg már csak egy éjszaka van a határidő lejártáig… Na, olyankor nem jut eszembe semmi.
KULTer.hu: Milyen témákat jársz körül, mikről alkotsz véleményt vizuálisan legszívesebben?
Ez nagyon változó, sok mindent csináltam már. Talán az a meghatározó, hogy minden téma kapcsán vidám eszközökhöz nyúlok. Borongós hangulatú képeim, plakátjaim nincsenek.
KULTer.hu: Hogyan zajlik az alkotófolyamat, hogyan állsz neki a képeknek?
A vázlatfüzetben születnek meg az ötletek. Aztán jön az anyagbeszerző körút, utána pedig a tényleges munka. Baromi gyorsan festek. A plakátok viszont egyre lassabbak, ott sokat tudok szőrözni, hogy mi hova kerüljön, mekkora legyen stb.
KULTer.hu: Van olyan művész, legyen az festő, grafikus, író, zenész vagy filmes, aki hatással volt, van a munkáidra?
A Ricsárdgír zenekar igazán inspiratívan hat rám. Ez fontos is, mert az éppen aktuális zenéjük határozza meg a plakátok arculatát. Mindig úgy képzeltem el, hogy a Radiohead és grafikusuk, Stanley Downwood kapcsolata is ilyen. Ők nagyon hatásosak együtt.
KULTer.hu: Nemrég az interneten napvilágot látott egy képsorozatod, melynek témája igencsak aktuális. A címe: Miért késnek a vonatok? Mi a képsorozat alaptörténete?
Óriási problémát jelent az embereknek, hogy késnek a vonatok a Vác-Budapest vonalon. Az utasok hőzöngenek, türelmetlenek, szidják a vonatot, de a vonat erről nem tehet. Ezen kezdtem el gondolkodni, és rájöttem, hogy vicces lenne megmagyarázni, milyen lenne, ha a vonatok tehetnének a késésekről, akkor mivel indokolnák meg, hogy nem értek oda időben. A vonat is „ember”, hibázhat.
KULTer.hu: Én személy szerint imádok utazni, minden negatív körülmény ellenére. Közben tudok agyalni, zenét hallgatni. A zene milyen szerepet tölt be az életedben?
Nagyon fontos! Amikor csak tehetem, zenét hallgatok. A kocsiban élvezem leginkább, ugyanis nagyon szeretek vezetni.
KULTer.hu: De nem csak hallgatod, játszod is a zenét.
Igen. Körülbelül öt éve szintizek a Sickpicnic-ben. Ez egy trió formáció, instrumentális zenét játszunk, ami igazából egy nagy kísérlet arra, hogy összehozzuk a népzenét, a jazzt és a diszkót.
KULTer.hu: Kik a kedvenc zenekaraid, előadóid?
Mostanában Flying Lotus, Kraftwerk, The Plastics és Sun Ra, ja, és a Drugi program, persze még sorolhatnék száz másikat. Na jó, még három: Tudósok, Ágaskodó Telivérek, Dimlite és plusz egynek az Európa Kiadó.
KULTer.hu: Ha minden igaz, Péterfy Bori egyik klipjét is te képszerelted. Helyes az infóm?
Igen, Tövisházi Ambrus odáig volt a Tudósoknak készített plakátjaimért, ezért felkért. A munka két hónapig tartott.
KULTer.hu: A közeljövőben láthatjuk a munkáidat kiállításokon, vagy netes fórumokon? Van új témád, amiből képek születhetnek?
Igen, a Szomszédok című sorozat! Tervezek egy kiállítást, ha minden jól megy, 2014 elejére lesz kész az anyag hozzá. A sorozat szereplőit és helyszíneit fogom bemutatni körülbelül tizennégy festményben.
KULTer.hu: Miért pont a Szomszédok?
A Szomszédok a kedvenc sorozatom. Kisgyerekként láttam és néhány éve újra megnéztem. Zseniális humora van az egésznek, és nagyon jó a képi világa, atmoszférája. A néha semmitmondó történetek mögött ott bujkálnak a szép, lassan kibontakozó jellemek, tipikus esetek, mint például, hogy hogyan jutnak el Szerényiék a válásig, vagy Sümeghy Oszkár hogyan lesz negatív szereplőből pozitív karakter. Nem is volt kérdés, hogy ez legyen a következő téma.
KULTer.hu: Tudod, voltak azok a jó kis összegző mondatok minden rész végén, amikor nettó bölcsességeket kaptunk a szereplőktől. Te mit mondanál, ha a mai Magyarország politikai, művészeti viszonyait (stb.) kellene összefoglalnod?
Csak idézni tudok kedvenc szereplőmtől, Gábor Gábortól: „Nincs a szalagon semmi. Egyáltalán értek én a videóhoz?”
KULTer.hu: Mik a további terveid? Van határozott elképzelésed a jövőre nézve?
Öt évig egyetemre járok. Erre szeretném a legtöbb időt fordítani.
